A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debrecen életének első esztendeiből. Egy névtelen Naplója 1696-1700-ról. Közli Radics Kálmán

Eodem. A Görögök administralnak 1000 fi. Rh. ez idei quantum- nak defalcationában.1*

Eodem. Egy uj hadi Commissarius érkezik, kinek szállás assig- naltatik Péterfiában Vasas Szabó György házánál.

Eodem. Holló Sigmond Uram ő Nga indul Váradra.

Az Rácz kereskedőkről újonnan Confirmaltatnak az előbbi Delibera tumok, hogy a Várasrul el mennyének.38 39

9. Febr.

Tóth István, Ugocsa Mihály, Szilágyi János és Balla János Ura- mék érkeznek a nyirbül, hozván 607 köböl rozst.

Az Portioban administnaltatnak az nállunk lévő Commendansnak 600 Rehnes forintok, Fü Commissarius Uram assignatiojára.

Komáromi György és Monori István Uramék indulnak Cassára az királyi Varasok gyűlésire, az tavalyi Portioban restaló 2641 fi. 37 d.-t meg vivénn, olyan instructioval, hogy finalis computust ineallya- nak az Provincialis Perceptorral.

10. FebrPater Farkas Uram számára hat köböl köles kását küldünk, vékáját kilenczven pénzen vettük.40

Sárándi Uram levele érkezik az ordinarián;41 írja ő Kimé, hogy instantiájára, melyet a búza beli guantum relaxatioja felől adott, még sincsen resolutio ja; hanem értette, hogy a Cassai Commissionak írt a Felséges Ministralis Deputatio, hogy a búzának köblit nem per 2 fi. Rh. csak, hanem, a mint a vásárokban kél, úgy vegyék,és az hol bővebb, onnan többet, az hol szükebb, kevesebbet kivánnyanak, a Quan- tumban penig acceptaltassék.

Holló Sigmond Uram ő Nagysága írja Pocsajbul, hogy míg Vá- radrul vissza jő. az 3000 köböl gabona meg legyen, mert bizony Exe- cutiot hoz magával ő Nagysága reánk.

Die 11.

A vár as jégvermei megtöltetnek jéggel.

Eodem. Régtül fogva sován száraz dérnél egyéb nem volt; most

38 A városban letelepült görögök a lakhatási engedelemért évente bizonyos összeget tartoztak fizetni, mely koronként változott, a város pénztárába. Ezt nevezték a „görögök adajának”. (Z.: Debreczen a török uralom végén 155—158.). E most ösmertetett Napló végén közölni fogjuk majd a városról végképen elköltözött görögökkel fölvett elszámolást. E szerint egy évi adíjok és taxajok 5528 forintra ment.

39 E határozat a tanácsi jegyzőkönyben is benne van, február 8-diki keltezéssel és csaknem hasonló szöveggel, így: „A rácz kereskedők vagy foszlán csinálok dolgában az elébbeni deliberátumok . ..” stb. Egy .foszláncsináló görög”-gel már az 1663. évi adólajstromban is találkozunk, aki akkor évi 20 frt. adót fizetett s a Fekete Miklós-féle emeletes házban lakott, a mai városházának középső részén. Valószínű, hogy eme foszláncsináló görög vagy rácz jövevények valamelyikétől származott péterfiai lakos „Foszláncsináló Sámuel” is, akinek 1710 aug. 18-án született Sára nevű leányát már a reform, vallású kereszteltek anyakönyvébe jegyezték be. Fosztán vagy foszlány — újjatlan, hosszú köntös, úgy látszik törökös ruhaféle volt. E szót több forrásból idézi a Nyelvtörténeti szótár is.

40 Valamely közelebb lévő kolduló szerzetes ház főnökéről lehet szó. Talán a vára- diról vagy a nyírbátoriról. Bizonyos, hogy a báthori franciskánus barátok a XVIII. században rendes évi alamizsnát kaptak a debreczeni tanácstól. Igazolják ezt az egykorú városi számadások.

41 Rendes postán.

19ő