A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debrecen életének első esztendeiből. Egy névtelen Naplója 1696-1700-ról. Közli Radics Kálmán
2. Király Mihály, Komáromi György, Csatári János. Tanácsra.23 3. Diószegi Sámuel, Veresmarti János, Tikos János. 4. Palágyi Pál, Sárándi Dániel, Váczi Sz. János. Die eodem. Tizennégy contrabandalt botok osztatnak a Nemes Die 13. Jan. Már sok ízben említett Holló Sigmond Uram ő Nga ebéd után (mellyen jelen voltának Pósalaki János, Monori István és Lévai István Uraimék) fel kelvén, gyalog, meg írt Pósalaki János Uram házáig ballag, ott egy néhány pohár bort meg iván, nagy maga ajánlásaival kocsijára fel ül és Hatházj felé indul; kocsijában 6 lovat adunk s azon kívül 3 szekér kísérőkkel Varga Szűcs István Eskütt Atyánkfiát is adjungalván. Monori István, Lévai István és Baranyi Mihály Uraimék paripán ki kísérik ő Ngát a nagyerdőn által Monostorig, ott is nagy ajánlással indult útra ő Nga, azon a nap csak a közelebb való helyre, úgymint Hatházra szándékozván hálásra menni. Eddig került ő Nga itt léte eggyel mással legalább fi. 500. Die 14. Jan. Solari két Compag(niaja) érkezik Arad felől. Die 15. Jan. Rőt Mihály Urnák írunk, hogy várakozásban legyen az 2641 Rh. aránt; quietantiaink in originali Bécsben vadnak, míg le küldetnek. Die 16. Solari 2 Compa(gniája) el megyen Böszörmén felé. Eodem. Váradi Commendans Laport Uram ő Nga már sokszor iteralt parancsolattyára 12 ökör szekeret küldünk Aradra hat-hat ökrivel, Csengeri Pál Attyánkfiát adjungalván melléjek. Irtunk említett Commendans Urnák, hogy tovább való uttjokat secundallja; de nehezen hihettjük, hogy el mehessenek, mert az út felettéb rut, sáros, vizes. Kiváltképpen a Tőz erdeje nem csak illyen vizes, hanem jobb időben is fertelmes szokott lenni. Die 16. Jan. Erdély országábul bizonyos számú ezer sóknak ki szállítása felöl hírünk érkezvén, mivel annyira való üres boltyaink, helyeink nincsenek, tettzett közönségesen, hogy egy nagy sónak való hely építes- sék az Varga uczai déli soron, az hol a barom vásár szokott esni. Széle legyen jó nagy hat lépés, az hossza penig mintegy harmincz- kettő, mellynek végben vitele Király Mihály és Ajtai András Bolt Bírák Uraiméknak committaltatik. El kezdették a fáit hordani és az ácsok faragják is.24 24 A debreczeniek sókereskedése főként a XVII. és XVIII. században igen jelentékeny volt. Dr. Takács Sándor erről így ír: A törökuralom végén nemcsak a tiszai részeken és Felső-Magyarországon, hanem egész Magyarország nyugoti részein is elözönlik a debreczeni sósszekerek a városokat és vásárokat. Komáromban, Győrött, Nagyszombatban, Pozsonyban minden vásáron ott találjuk a debreczeni sósokat. S míg ez a nagyarányú kereskedés egyrészt a debreczeni- eknek jelentékeny hasznot hajtott, addig másrészt nekik köszönhetjük, hogy az osztrák sót Magyarország legnagyobb részéből kiszorították. (Századok 1905. V, f. 471. 1.) Sóraktárnak ez az első nyoma Debreczenben. A második, mely ma is fennáll Szent Anna-utcza végén, 1755—60 között épült. 190
