A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debrecen életének első esztendeiből. Egy névtelen Naplója 1696-1700-ról. Közli Radics Kálmán
Die 29. Febr. Ez az egész holnapis hó, esső s nedvesség nélkül nagy szárazon múlik el. Die 3. Martii. Colonellus Dietrich de Göklsperg, Colonellus Laport és Ekler Ur ő Ngok érkeznek Henricus Bödeker nevű német ellen, ki ennek a Tiszán innen lévő darab földnek két esztendeig bellicus Commissarius- sa volt. Sok alkalmatlan cselekedeteire, húzásaira, vonásaira és a Felséges Udvarnál s Commissariatusnál ellene tett sok sürü panaszokra nézve Judicium Bellicum convocaltatik és cereblaltatik usque ad 10 praesentem, mellyben Praeses volt Dietrich Ur ő Nga; Bödecker Uram penig szoros arestumban tartatott Füleki János piacz uczai concivis házánál. Diebus 5. 6. 7. Rettenettes rend kívül való szél fu szüntelen északrul. Die 11. Martii. Ebben az esztendőben eddig esső s hó nem volt; most kezdi hóval s essővel edgyütt. Die 14- Martii. Commissarius Bödecker ellen voló Commissiora ide gyűlt külömb külömb Regimentbeli Tisztekkel lévő köz németek a piaczon sok alkalmatlanságokat vittenek végben; a többi között egy siralmas példát is ejtettenek. Mert egy Szabó Péterné nevű kalmár asszony elől áruit el kapván midőn nem engedte volna, Neoburg Regimennyébül Klau- bicz Companiajából lévő német az el kapott kések közül edgy el az Asszont, kiis terhes és várandós volt, úgy meg szúrta hasban, hogy hamar idő múlván mind gyermekestül meg holt. Die 21. Martii. Bernát János ellen való Causankban, melly a Protocolonban bő- venn meg vagyon írva, Meskó Jacab nevű procatort el hozattuk.7 Die 26. 27. 28. Martii. Nagy fergeteg, szél, hó, fagy és esső continualodik. Die 29. 30. Martii. Szapora esső és mind két nap szüntelenül. 7 Bernét János (jenei) gazdag és előkelő debreczeni kalmár, a senatusnak is tagja, Biharvármegyénél valamely tisztséget nyervén, — éles viszálykodást kezdett a debreczeni tanáccsal. Azon az okon, hogy debreczeni jószágai után igazságtalanul és jogtalanul adóztatják meg őt, — éveken keresztül nem fizetett adót; sőt az egész tanácsot és választott hites közönséget egyenként és összesen egész háza népével együtt becsteleníteffe; német és magyar urak előtt megrágalmazta. Ezért a tanács 100—100 frtból álló, összesen húszezer írtnál is többre terjedhető bírságban kívánta Bernátot elmarasztaltatni. Viszont a tanács is megtudta a különféle vásárlásokból keletkezett 11,097 frtnyi követelés megtérítését Bernát részére. Bernát megijedt a pör súlyos következményeitől, tehát Benkovics Ágoston váradi püspök s Philippus Jacobus de Porta tiszántúli és váradi commandans közbenjárásához folyamodott. így a pereskedő felek csakugyan békésen kiegyeztek. Bernát János a felesége és a fia ünnepélyesen megkövették a tanácsot és közönséget, miután a város is visszavonta az ellenek kezdett rágalmazási pert. Ámde a nehéz természetű embber csakhamar megbánta, hogy reversalist adott magáról, — a városról elköltözött, a bírót és tanácsot a tárnoki székre idézteté meg. A viszálykodás utoljára is újabb barátságos megegyezéssel végződött. (L. Tanácsi jegyzőkönyv 1695: 306, 309, 311, 326. 1696: 384, 391, 393, 394—402, 443 és IB97: 31, 50, 78, 80, 121—122. 1698: 187, 189, 191—199.) 183
