A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debrecen életének első esztendeiből. Egy névtelen Naplója 1696-1700-ról. Közli Radics Kálmán

ZOLTAI LAJOS MUNKÁIBÓL

Radics Kálmán

Az évkönyvben eddig közreadott Zoltai-munkák sokszínűségét két ok miatt a jelenlegi tovább gazdagítja. Egyrészt mert ez forráspublikació (mintát adva, követendő módszert bemutatva a forrás értelmezéséhez), másrészt pedig Debrecen szabad királyi városi rangra emelésének évfordulójához kapcsolódik. Először a Régi Okiratok és Levelek Tára círruí folyóirat 1905/1906-os füzeteiben jelent meg Zoltainak ez a forrásközlése. A diárium Debrecen város tanácsának iratai között található a Tanácsü- lési és közgyűlési jegyzőkönyvek (1547—1848) állagában Fogalmazványtöredékek címmel. Pontos jelzete a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban: IV. A. 101 l/а. kötet 1696—1705. A napló helyenként hiányos szövege az eredeti latin nyelvű jegyzőkönyvek adataival kiegészíthető, de a városi magistratusi jegyzőkönyvek fordítása és kiadása is folyik Balogh István és P. Szalai Emőke tolmácsolásában, a megyei levéltár kiadványaként Érdemes lesz majd a „névtelen” naplóját összevetni a tanácsi jegyzőkönyvek 1696—1700 közötti bejegyzéseivel is. Most a napló első felét adjuk közre, a záró részt reményeink szerint az évkönyv következő számában olvashatjuk. A jegyzetek Zoltai Lajos kutatásait tükrözik, s adnak-magyarázatot a Naplóhoz.

A szabad királyi városi rangra emelt Debreczen életének első esztendeiből.

— Egy névtelen Naplója 1696—1700-ról. —

— Közli és ismerteti: Zoltai Lajos. —

Debreczen városa közlevéltárában a történetírás szempontjából figyelemre méltó két Naplót őrizünk. Naplókat, amelyekben vagy egyenesen a tanács rendeletére, vagy önkéntes vállalkozásból a nótáriusok, esetleg más tisztviselők, a város életében felmerült nevezetesebb egykorú eseményeket gondosan följegyezték. Mégpedig magyar nyelven hagyták emlékezetben.

Az első az 1680—1695 közt történt dolgokat tartalmazza; arról az időről, amikor Leopold császár és király hadai a felszabadító harczokat vívták már az ozmán uralom ellen; de Debreczennek még az erdélyi fejedelem a jog szerint való ura s a török hódoltsággal járó súlyos igát is hordozni kénytelen még. Talán a legszerencsétlenebb korszaka ez „a mezőben épült, erős kőfalak nélkül való, csak engödelmösséghez szokott” városnak.

179