A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Hajdú és Bihar megyék községi iratanyagának és irattárainak helyzetéhez az 1944-1950 közötti időszakban
1 Az 1945 utáni községi iratanyag is sok esetben töredékes, itt is volt elkallódás, kőt lehet, hogy egyes iratok még most is a községi tanácsok valamely eldugott szekrényében hevernek. Feltűnő például Monostor- pályi 0,20 ifm vagy Nagykereki 0,25 ifm terjedelmű kis iratanyaga. Ebben vannak bizalmas iratok, iktatott iratok, költségvetések, búzaföldadó főkönyv, zárszámadás és marhalevél iktatókönyv. Vekerd 0,25 ifm terjedelmétől még kisebb Vértes iratmennyisége, mindössze 0,15 ifm.4n Korszakunk végén — mint ismeretes — kialakulóban volt a tanács- rendszer. Az új közigazgatási szervezetben is érzékelhető volt az ügy- iratkezelésben tapasztalható hanyagság, iratok elkallódását és pusztulását pedig még évtizedek múlva is tapasztaltak az ellenőrzést végző levéltárosok/'1 Iratpusztulás, iratbegyűjtés Bihar megye területére 1944. október 6-án léptek a 2. ukrán front egységei és a hadműveletek Hajdú megye területén 1944. november 1-jén szűntek meg.40 41 42 A harcok során sok épület kárt szenvedett. Derecskén megrongálódott a községháza, Berettyóújfaluban a községháza, a vár- megyeháza, a bíróság és az adóhivatal épülete. Bárándon a községháza és a főjegyzői lakás belövést kapott, de Kábán is jelentős kár keletkezett a középületekben, valamint Bakonszeg községben szintén, ahol a jegyzői lak tönkrement.43 44 A háborús időkben lezajlott iratpuszítulás személyi problémákban is jelentkezett. Bobák Gábor mikepércsi közmunkaerő nyilvántartó például kinevezését kérte a Hajdúszovát községben levő irodatiszti állásra. Bihar megye alispánja azonban közölte vele, hogy törzskönyvi lapja Nagyváradon maradt az alispáni irattárban.’''' Fenti jelenség mutatja többek között, hogy a terület átcsatolással kapcsolatos problémák Bihar megye esetében felmerültek. Az alispán ugyanis az első két hétben továbbra is a II. bécsi döntés szerinti Bihar megye területét tekintette működési körének. Így az államhatárok tisztázatlansága folytán a községi jegyzők közül sokan Berettyóújfaluba, mások viszont Nagyváradra tettek jelentést. Nem mehetünk el szó nélkül a kinevezett új főispán Dr. Zöld Sándor tevékenysége mellett, aki nemcsak a veszé40 A helytörténetírás . . . III. 130., 121. old. 41 Major Zoltán László: Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években. L. Sz. 1991/2. 48. old. 42 Magyarország története 8. k. 1918—1919., 1919—1945. Főszerk.: Ránki György. Bp. 1976. 1173. old., Gazdag 1.: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november—1945. november.) HBML. X- (Szerk.: Gazdag 1.) Debrecen, 1983. 45—49. old. 43 Dankó Imre: Bakonszeg legújabb kori története és a bakonszegi termelőszövetkezetek. In: Bakonszeg története és néprajza, Szerk.: Dankó I., Bakonszeg., 1990. 96. old.. Báránd története és néprajza. Szerk.: Balassa Iván, Debrecen, 1985. 495. old., Berettyóújfalu története. Szerk.: Varga Gyula, Berettyóújfalu, 1981. 524. old., Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944—1947). НВМЬЁ. X. (Szerk.: Gazdag I.) Debrecen, 1983. 115. old., Derecske története ... i. m. 302. old. 44 HBML. XXI. 104/b. 152. d. B. 006—13/1950. 1948. nov. 1. 171
