A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István és a Debreceni Polgári Casinó
SZÉCHÉNYI ISTVÁN ÉS A DEBRECENI POLGÁRI CASINO* Bényei Miklós Magyarországon a kaszinó-mozgalom elindítása Széchenyi István gróf kivételes szervező tehetségének köszönhető. 1827 nyarán az ő kezdeményezésére és nagyrészt az ő személyes erőfeszítései nyomán jött létre a Pesti Kaszinó (amely 1830-ban felvette a Nemzeti Kaszinó nevet.) Széchenyi az angliai útjain megismert egyesületeket és klubokat tekintette mintának, a kaszinót a közéleti tevékenység centrumának szánta, a politika, a tágan értelmezett közügyek iránt érdeklődő mágnások és köznemesek tömörülését, a közműveltség és a jó ízlés formálását, kiterjesztését várta tőle.1 Más városokban eleinte alig-alig mozdultak, 1831-ben mindössze négy helyen működött kaszinó. A reformmozgalom fellendülése után, különösen az 1832 végére összehívott országgyűlés megnyitását megelőző és követő hónapokban viszont ugrásszerűen megnőtt a számuk: a titkos rendőri jelentések alapján született összegzés 1833-han már 29 települést sorol fel.2 Debrecenben, az ország akkori legnagyobb városában is ebben az évben, 1833. március 3-án alakult meg a Casino egyesület. Szervezői a városi tanács szenátorai és magasabb rangú tisztségviselői, a tiszántúli kerületi tábla bírái, valamint a befolyásos, jómódú ügyvédek. Mivel a hasonló vagyoni helyzetben lévők belépésére számítottak, magasan állapították meg a tagdíjat (korabeli szóval: részvényes díjat) is: évi 12 pengő forintot kellett fizetni. Bár a Casino a város fejlesztésére több hasznos javaslatot tett, itt is érződött a városvezetés konzervatív szemlélete, s megmaradt az egyesület kissé elkülönült, arisztokratikus jellege is. Az évtized végére a taglétszám egyharmaddal csökkent: 150 főről 103-ra-3 *A kölemény a „Debrecen kultúrájáért” alapítvány támogatásával készült. 1 Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1826—1830 közt. = Gróf Széchenyi István naplói. 3. köt. (18265—1830). Bp. 1932. XLIII—XLIX. p.; Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978. 87—88., 94—95. p.; Csorba László: Széchenyi István. Bp. 1991. 60—61. p.; Ilk Mihály: A Nemzeti Casino százéves története 1827—1926. Bp. 1927. 8—9. p. 2 Viszota Gyula Bevezetés. = Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. I. rész. (1841—1843.) Bp. 1927. XIII—XXVIII. p. — a felsorolás: XXVII. p. 3 Szűcs István: A debreczeni casino története. Db. 1884. 3—4., 6—7. p.; Boldizsár Kálmán: A Debreceni Casino százéves története 1833—1933. Db. 1933. 3—5. p. Az 1839. december 22-ei közgyűlésen bejelentett létszámról: HBML X. 1. 1. 153
