A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az Alföld című debreceni lap terve 1846-ban

módénak kiadatni rendeltetett.”8 Ez nyilván meg is történt, mert a levéltári iratok között a kérelem és Sillye Gábor tervezete (,,előrajza”) nem található.

Noha a kormányszervek döntése már megszületett, erről az érdekeltek csak az uralkodói válasz megérkezése után értesülhettek — feltehetően kiszivárogtatott hírek alapján. Október végén, november elején még bizakodó lehetett a hangulat. Valamilyen forrásból a Pesti Hírlap szerkesztősége, közelebbről a Fővárosi újdonságok című rovat jól tájékozott vezetője, a szoros debreceni kapcsolatokkal rendelkező Pákh Albert36 37 is tudomást szerzett a lapalapítási szándékról. Az újság 1846. november 6-ai számában olvasható egy rövid közlemény: ,,Bizonyosnak mondják azt is, hogy a’ régóta pengetett ,Alföld’ czímű hírlap szinte az új év’ kezdetével fog megindulni Debreczenben. A’ nagy magyar város’ helybeli érdekei régóta várnak már szurkáló vasvillára. Most remélhető, hogy inter alia ezen vasvilla is illő működésbe jövend az .Alföldön’.”38 39 Pákh Albert tehát tudni vélte, hogy a lap hamarosan, mégpedig az új esztendő, 1847 elején megjelenik. Szavai azt is sejtetni engedték — amire egyébként a Könyvbíráló Főhivatal véleménye is utalt —, hogy Sillye Gábor kritikus hangvételre készült. Viszont ő úgy gondolta, hogy az Alföld elsősorban a helyi, azaz debreceni érdekek szolgálatában áll majd, vagyis a helyi visszásságokat fogja kipellengérezni.

Ha hinni lehet a nyomtatott betűknek, a Debreczen—Nagyváradi Értesítő a Pesti Hírlapból értesült a lapkiadás tervéről. Ami annál is meglepőbb, mert — mint láttuk — Sillye Gábor elbeszélését alig pár nappal előbb közölték. A hetilap 1846. november 16-án átvette a fővárosi újság fentebb idézett hírét. A „vasvilla” szóhoz a szerkesztő, Balla Károly hozzáfűzte, burkoltan célozva a cenzúra létére is: „attól függend, ha vallyon a’ vasa lágy, vagy edzett lesz, vagy lehet-é?” A közleményt kommentálva — ha a pár soros reflexió annak nevezhető — Balia a következőket jegyezte meg: „Az idősb kis .Értesítő’ szinte örömmel hirdeti az ifjabb (vagy is még csak születendő:) nagy .Alföld’-nek remélhető megindulását, ’s óhajtaná állandó (?) fenáihatását. — örül egyszersmind, hogy sok év után a’ homokon, lápokon, először mégis csak ő tört útat, mellynek kerék vágásában már egy ,Alföld’ is megindulásnak készül. — Hihető, hogy belérdekére nem maradna hátra, csak számos, vagy legalább néműleg is elegendő előfizetők(?) ne hijányzanak előhalad- tatni, melly egyedül forgathatja kerekét megindulása után a.’ hosszas útra. — Magyar példabeszéd: úgy forog a’ kerék, ha kenik. — Uj Col- legájának előre is első ’s rendes előfizetőjéül szíves indulattal ajánlkozik az ÉRTESÍTŐ.”311

Martinkó András a bevezetőben jelzett tanulmányában még egy híradást idéz, nevezetesen a Der Ungarn c. német nyelvű pesti lap november 7-ei számából. A kis cikk így kezdődik: „Aus Debreczin schreibt man uns..vagyis Alföld újévi indítására vonatkozó információt köz36 HBML. IV. A. 1011/a. 110. k. 3213. sz.

37 A rovatvezetésről ld. A magyar sajtó története I. 1705—1848. Bp. 1979. 766. p.

38 Pesti Hírlap, 1846. 774. sz. nov. 6. 306. p. (Fővárosi újdonságok)

39 Alföldi újdonság. = Debreczen—Nagyváradi Értesítő, 1846. 47. sz. nov. 16. 3. p.

82