A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Az Alföld című debreceni lap terve 1846-ban
AZ ALFÖLD ClMÜ DEBRECENI LAP TERVE 1846-BAN Bényei Miklós Hosszú időn, több mint százhúsz esztendőn keresztül teljes homály fedte ezt a hajdani lapalapítási kísérletet. Sem a sajtótörténeti dolgozatok, sem a szűkebben vett helytörténeti munkák nem említették. Először — 1970-ben — a neves Petőfi-kutató, Martinkó András írt róla egy korabeli újsághír nyomán, mindjárt feltételezésekbe is bocsátkozva az Alföld és Petőfi Sándor vélt kapcsolatáról.1 Pár évvel később pedig Komoróczy György az egyik levéltári iratra hivatkozva hozta szóba, de tévesen füzetsorozatnak nevezte.1 2 A két közlés vajmi keveset árul el a tervezett lap szándékairól és a kiadás előkészületeiről. A levéltári iratok között tovább kutatva sikerült újabb adalékokat találni. Ezekből még mindig nem lehet minden felvetődő kérdésre választ adni, de kirajzolódik az elfelejtett terv jó néhány fontos eleme, nagyjából körvonalazható a szerkesztői elképzelés és csaknem bizonyosan kideríthető a kudarc oka; ezenkívül felvázolható a reformkori lapengedélyezések kálváriája is. A történet valamikor 1845 végén, 1846 elején kezdődött. Az első ismert forrás, egy, a ,,Sz. Kir. Debreczen Városa Tanácsa eleibe Béadat- taknak Jegyző Könyve” című iktatókönyvben olvasható bejegyzés ugyanis 1846. január 14-én keletkezett. Eszerint „Sillye Gábor Ur hites Ügyvéd, egy a’ nép nevelést, műipart és mezőgazdaságot tárgyalandó ’s Alföld czímet viselendő ’s általa szerkesztendő Hírlapnak kiadhatásá- ra jóváhagyást, pártfogást kér ’s annak idejében a’ kiadásra nézve vele mint egyességre lépendő egyénnek a’ szükséges bizonyítványt részére kiadatni.” A végzés megértő és támogató: „Folyamodó Űr által czélban vett Hírlap szerkesztés eránti válalat [sic!] mint közérdekű méltánylással fogadódván, annak létre hozatala nem tsak jóváhagyatik, de egyszersmind e’ Városi hatóság által igényszerűleg pártolandónak nyilvá- níttatik; annál fogva hogy a czímzett Hírlap mi móddali kiadása eránt kölcsönös szerződés köttethessen, vállalkozó úr az azt megelőzni kellető, Leg Felsőbb Kegyes engedelem kieszközlésére utasíttatik.”3 1 Martinkó András: Petőfi útja a gvőri Hazánkhoz. = Petőfi és kora. Bp. 1970. 94—95. p. 2 Komoróczy György: A reformkori Debrecen. Db. 1974. 245. p. 3 HBML. IV. A. 1011/1. 113. (261. sz.) 77
