A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen város szegényügyének kérdéséhez a reformkorban
hogy az orvosok által ajánlott gyógyszereket „annak rendi szerint” vétessék be vele.03 Hauzer Ferdinánd rabnak élelemre, húsra és főzelékre négy napra 1 forintot fizet ki a számvevői hivatal.95 96 Azt is jelentik például 1829. szeptember 9-én, hogy a Város Jogházában levő rabok között sok a beteg. Zilahy Sámuel és Radeczki József orvosok mennek ki a helyzetet megvizsgálni.97 A városi tanács időnként ellenőrizte a rabok helyzetét is, vizsgálta az áristomok tisztaságát, az élelmezést és az elítéltek egészségi állapotát. Nánássy Gábor szenátor 1839. február 28-i jelentése egy ilyen vizsgálatról számol be.98 Ugyancsak ez a szenátor állapította meg, hogy az Oláh Sámuel pékmester által a rabok számára sütött kenyér rossz minőségű. Követeli a pékmester törvény elé idézését 1837. augusztus 28-án.99 Nem kerülték el a város vezetőségének figyelmét a „dologtalan kóborlók és tekergők” sem. Ezek megintésével a kapitányi hivatal irataiban gyakran találkozunk.100 Szegényházak Dolgozatunkban már szóltunk arról, hogy az Ispotály több évszázadon át szolgálta Debrecen szegénygondozásának ügyét. A 18. század végén ennek épületei azonban már nagyon rossz állapotban voltak. Debrecen városa és az egyház a 19. század első felében többször megvizsgálta az Ispotály ügyét, de Könyves Tóth Mihály még 1837. november 1-jén is az épületek rozoga állapotáról írt. A vizsgálatokban részt vett az ún. ispo- tályi vegyes bizottság, amely 1789 óta intézte a szegények felvételét.101 A református Ispotályban elhelyezett szegények száma 1823-ban 115, 1824-ben 108, 1831-ben 75, 1846-ban pedig 80 fő volt.102 A tanács az Ispotály karbantartására, a hiányosságok helyrehozatalára felügyelt. Kötelessége volt ez az építtető inspectornak és Balásházy János esküdtnek.103 Nem feledkeztek meg a végrendelkezők sem a református Ispotály ügyeiről. Nagy István 1829. február 23-i végrendeletében 100 váltóforintot Vass Mihály 25 váltóforintot, Lénárt Jánosné, Papi Mária pedig 10 váltóforintot hagyott az Ispotályra.104 Természetesen hosszan lehetne sorolni a nemes lelkű végrendelkezők hagyatékát. Debrecenben 1779-ben elkészült a római katolikus szegényápolda a város pénztára terhére. Az épület két szobából, két kamrából, udvarból és kertből állott. Vegyesen voltak itt férfiak és nők, szám szerint 12-en. Ellátást és ruházatot kaptak. Az intézmény anyagi alapját a végrendeleti 95 Uo. 78. k. 4068/1829., 1829. aug. 22. 96 HBML. IV. A. 1012/d. 39. k. 1834. május 27. 97 HBML. IV. A. 1011/a. 95. k. 773/1829., 1829. szept. 9. 98 Uo. 172. d. 124/1839., 1839. febr. 28. 99 Uo. 133. k. 332/1837., 1837. aug. 28. 100 HBML. IV. A. 1016. 1. k. 172. old., 1837. június 5., 48. old. 1837. február 23., 34. old. 1839. jan. 31., 1839. febr. 8., 63. old. 1839. márc. 7., 69. old. 1839 márc. 9. 101 Herpay G.: A debreceni ref. Ispotály... i. m. 93, 94, 116. old. 102 Uo. 166. old. •103 HBML. IV. A. 1011/k. 117. d. 225/1833., 1833. okt. 31., uo. 115. k. 2311/1845., 1845. okt. 13., HBML. IV. A. 1011/k. 204. d., 1845. május 26., HBML. IV. A. 1011/a. 116. k. 439/1846. febr. 26., HBML. IV. A. 1010/b. 2. d. 1840 ápr. 9. 104 HBML. IV. A. 1011/z. 7. d. 7/1829., 1829. febr. 23., HBML. IV. A. 1011/k. 133. d. 155/1830., 1830. márc. 8., HBML. IV. A. 1011/z. 8. d. 23/1833., 1832. nov. 30. 75
