A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Sipos Sándor: Az iskoláztatás helyzete a XVIII-XIX. századi debreceni Sipos családban
Szarvason, Sándor, aki 1839. szept. 1-jétől 1840. máj. 1-jéig a Kollégium seniora volt, szintén Szarvason telepedett le, 1848-ban Békés megye alispánja volt; Antal pedig, miután 1848-ban honvédként szolgált, Gyulán lett megyei levéltárnok.16 (Lehetséges, hogy a domahidai Sípos László, aki 1828—1830 között volt főiskolás, szintén ennek a családnak egyik oldalágából származik.) így a 38 vidéki diákból 19 (pontosan a fele) két családból került ki. A 3 böszörményi diák szintén egy családhioz tartozik: Sípos István, az apa, 1796-ban kezdte itt tanulmányait, majd Böszörményben volt notarius (jegyző) és szenátor. Fiai közül Lajos 1829—30-ban és Károly 1837—40-ben járt a főiskolára.17 Rajtuk kívül testvérek voltak a Géres- ről (Szatmár megye — ma Románia) illetve Csekéről (Szatmár megye) származó Sípos Ferenc és Antal (anyjuk Kölcsey Terézia).18 Egyértelmű tehát, hogy egy tendencia van a vázolt jelenség mögött. Egyrészről: egyes családokon belül nemzedékeken át folyamatos igény jelentkezik a magasabb iskolai végzettség megszerzésére (nem lehet véletlen, hogy ezek többsége nemesi család), másrészről a debreceni Kollégium jelentőségét mutatja, hogy a Dunántúlról, vagy éppen Sárospatak közeléből is többen a debreceni iskolát választották. A főiskola mellett a középiskolai osztályokban is szép számmal találhatunk vidékieket. Az 1797 és 1867 között itt tanuló 49 Sípos vezetéknevű középiskolás közül 23 volt debreceni és 26 vidéki. Mint láttuk, a vidékiek egy része (10 fő) a középiskola után a főiskolán folytatta tanulmányait. A többiek általában csak egy-két évig tanultak Debrecenben. A vidékről érkező középiskolások földrajzi megoszlása a következő: 6 fő Mihálydi (Szabolcs megye), 2-2 fő Borsova (Bereg megye — ma Szovjetunió), Géres (Szatmár megye — ma Románia) és Tisza-Tarján (Borsod megye), valamint 1-1 fő: Böszörmény (Hajdú város), Darvas (Békés megye), Domahida (Szatmár megye — ma Románia), Erdő-Horváti (Abaúj megye), Feketecs — Feketehegy (Bács megye — ma Jugoszlávia), Kaba (Bihar megye), Poroszló (Heves megye), Roff (Külső- Szolnok megye), Rápolt (Szatmár megye), Sámson (Bihar megye), Szo- boszló (Hajdú város), Tarpa (Szatmár megye), Tisza-Sas (Heves megye — ma Szolnok megye).19 20 Az elemi iskolában a vidékiek aránya elenyésző: 1797 és 1867 között (70 év alatt) csupán 5 fő. ök mindannyian itt folytatták tanulmányaikat a középiskolában.50 III. Debreceniek a debreceni iskolákban A főiskolai diákok közt 1588 és 1867 között összesen 8 debreceni illetőségű Sípos nevű diák található. Közülük az első Sípos Bálint. Róla csak annyit tudunk, hogy 1790-ben a böszörményi iskolából jött a főis16 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. X. kötet, Pest, 1863. 219—20. old. — TtREL. II. 28—a. 3. k. 175, 368. old. — Uo. II. 1—e. 1. k. 468, 529, 574, 596, 614. old. 4. k. 239, 265, 404. old. 17 Uo. II. 28—e. 1. k. — Uo. II. 1—e. 3. k. 4. k. 7. k. 18 Uo. II. 7—e. 6—7. k. 11—15. k. — Uo. II. 1—e. 4. k. 376. old. 19 Uo. II. 7—e. 1—31. k. 20 Uo. II. 7—e. 1—31. k. — Uo. II. 9. 1—2. 1 és 9. k. 53
