A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Sipos Sándor: Az iskoláztatás helyzete a XVIII-XIX. századi debreceni Sipos családban

AZ ISKOLÁZTATÁS HELYZETE A XVIII—XIX. SZÁZADI DEBRECENI SÍPOS CSALÁDOKBAN Sipos Sándor I. Bevezetés A debreceni Református Kollégiumnak és Debrecennek a hazai kul­turális életben betöltött szerepe Debrecen történetének talán legjobban feldolgozott része.1 Éppen ezért itt most nem kívánunk kitérni az isko­laügy fejlődésének részleteire, csak a fejlődés néhány kiemelt jelentő­ségű fordulópontjára utalunk. Debrecen ősi iskolaváros, de az iskola létrejöttéről, és kezdeti mű­ködéséről nincsenek adataink. Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy már a reformáció előtt is működött elemi iskola Debrecenben, egy a ferencesek és egy a város gondozásában. 1536-ban a város akkori földesurának, Török Bálintnak és feleségének, Pemfflinger Katának papjaként jött a városba az a Bálint pap, aki a reformáció első debre­ceni terjesztője volt. Ezt követően alakulhatott át az addigi mezővárosi iskola protestáns iskolává. A későbbi hagyomány ezt 1538-ra datálja, bár erre pontos adatunk nincs. 1549-ből viszont már név szerint is is­merjük a protestáns iskola iskolamesterét (Dézsi András). A ferencesek iskolája feltehetően 1552-ig működött, ekkor távoztak a ferencesek Debrecenből. A protestáns iskola fejlődésének következő fontos állomá­sa 1588, ekkortól kezdve vezették a debreceni iskola főiskolai tagozatá­ra járók névsorát.1 2 3 Ezzel párhuzamosan működnie kellett az elemi és középiskolának is, de ezek tanulóiról a XVIII. század végéig csak szór­ványos adatok vannak, 1797-től viszont már bőséges adat áll rendelke­zésünkre. Ettől kezdve ugyanis rendelkezésünkre állnak az elemi és kö­zépiskolai osztálynévsorok, melyek a diákok nevét, származását, előme­netelét, szüleinek nevét, lakóhelyét tartalmazzák.3 Ugyancsak 1797-től maradtak meg a haladási naplók, mely a diákok haladását, mulasztását, 1 A debreceni iskolaügyről, ill. a Református Kollégiumról számos feldolgozás ké­szült, pl. Nagy Sándor: A debreceni református kollégium. Hajdúhadház, 1933. — S. Szabó József: A debreceni református kollégium tanárai és kiválóbb növen­dékei 1549—1925. Debrecen, 1926. — Uő.: A debreceni kollégium hatása a vá­ros művelődésére. DKK. 1939. — Zsigmond Ferenc: A debreceni református kol­légium története. Debrecen, 1937. — Barcsa János: A debreceni kollégium és partikulái. Debrecen, 1905. — Barcza József szerk. A Debreceni Református Kol­légium története. Bp., 1988. stb. 2 TtREL. II. 1—e. 1—212. k. — Thury Etele: Iskolatörténeti adattár, 2. kötet, Pápa, 1908. 96—452. old. (1792-ig tartalmazza a főiskolások névsorát.) 3 Uo. II. 7—e. 1—122. k. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom