A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Takács József: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830

nem találná megfelelőnek az 1000 Rft előleget visszafizeti, és az órát magához veszi. A szerződés szerinti ár fennmaradó hányadának részére történő kifizetésére csak abban az esetben tartott igényt, ha a szerkezet „tökelletes Munkájúnak találtatik”. 1825. január 15-én „a Toronybeli Óra készítésére” Bauer mesternek az ígért előleget kiutalták.72 73 A kivitelezést adathiányok miatt végigkövetni nem tudjuk, de az utolsó mozzanatok ismertek. „Lakatos Bauer Antal Urnák az Uly Toronybeli kettős Nagy Öra elkészítéséért, az alkutt Summának hátra levő részét” 1827. február 24-én fizették ki a város házipénztárából.73 Egy hónappal előtte az órapondusokat készítő Bekő Albert kapta meg munkájáért járandóságát, június 1-jén pedig az órakötélért Füzesi Istvánnak utaltak ki 63 Ft-ot74 75 76 77 Az óra tehát legkésőbb 1827 tavaszának végén már üzemképes lehetett. Gondviselését Bauer Antalra bízták, akinek ebbéli — mintegy hét hónapon át végzett — tevékenységéért októberben 61,54 Rft-ot folyósítottak.7' A következő esztendőtől — egészen haláláig — 89,30 Rft évi díjat kapott: a legmagasabb összeget a város alkalmazásában álló három órakezelő közül.

1828/29-ben a Varga utca 66. sz. alatti házban lakott, ami 195 négyszögöles telken állott. Több mint 4 hold ház utáni földdel, 16 kapa szőlővel rendelkezett, továbbá szárazmalmokkal és néhány jószággal.78 A vagyonösszeírás szerint első adóosztályba besorolt iparos volt. Emellett a bárándi toronyóra járására is felügyelt és szükséges javításait végezte, de bizonyára nem rendszeresen, mert a bárándi presbitérium 1842. április 17-én tartott gyűlésén ezzel kapcsolatos elégedetlenségének adott hangot, és „Órás Mester Bauer Úrral leéndő értekezés Jegyző Török Imre és Fő Biró Markó Istvánra bízatott”.7' A május 1-jén folytatott ülésen a jegyző már arról adhatott számot, mit végzett Bauer mesterrel. A jegyzőkönyvben egyébként az olvasható, hogy az „órás Mesterek kint voltak Apr. 29-en és az óra körül teéndő szolgálat jóikat ajjánlották.” Hogy Bauer Antal mennyire nem volt ráutalva a bárándi eklézsiától évente kapott jelképes értékű fizetségre, az is mutatja, hogy a következő évben megengedhette magának a debreceni katolikus temetőben egy „őr háznak halottas Kamaraval” együtt való felépíttetését saját költségén.79 80

Bauer Antal 1846. november 6-án halt meg ,,mellvízkórság”-ban8ű Mint 8 évvel korábban mostohaapját, Hein Ferencet, úgy most őt is Tholdi Molnár Péter prépost, debreceni plébános temette.

A Bauer Antalnál mindössze 3 évvel fiatalabb Trakk (Track) Adám Bécsből települt Debrecenbe, még 1809 februárja előtt. E hónap 16-án

72 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 62. 217.

73 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 63. 283.

74 Uo.: 283 és 284.

75 Uo.: 132.

76 HBML. IV. A. 1013/c. Lib. 51. 163, 204.

77 HvREL. fasc. Báránd. Jelzet nélkül. Presbiteri jegyzőkönyv. II. köt. 46.

78 Uo.: — Az említett „órás” mesterek egyike maga Bauer Antal volt, a másik személy föltevésünk szerint a fia, ifj. Bauer Antal lehetett, aki városi órásként apja halála után a ref. Nagytemplom toronyórájának kezelője lett. Egyébként mindketten lakatosok voltak.

79 HBML. IV. A. 1011/a. Lib. 113. No. 1843/268.

80 SZA Lvt. Ht. Ak. III. köt. 134.

48