A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Takács József: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830

könyvében. 1771. december 31-én vették fel őt a polgárok sorába.41 Az ezt követő első 3 évben a Varga utca 81. sz. alatti házban lakott, ahonnan 1774-ben költözött át a 73. sz. alatti, az előbbinél nagyobb, 224 négyszögöles telken épült házba. Ehhez az ingatlanhoz még ugyanazon évben — a Forgách-féle comissio tevékenysége kapcsán — 8400 négyszögöl ház után való föld járult. Ügy tűnik, hogy a tartósan első adóosztályba besorolt órás-lakatos mester figyelmét és energiáit nem a gazdálkodásra, hanem mestersége gyakorlására fordította. Mezőgazdaságilag művelhető ingatlanjait ugyanis az idők folyamán nem gyarapította, s 1784/85. előtt igavonó állatairól sincs tudomásunk/*2 Nem mond ennek ellent, hogy később — valószínűleg felesége ösztönzésére — mégis malmokat szerzett a Miklós utcában.43 1767 júniusában a család már Debrecenben lakott, mert első szülött gyermeküket — Klárát — e hónap 11. napján itt írták be a kereszteltek, majd 7 nap múltán a halottak anyakönyvébe.44 1782-ig további 9 gyermekük született, akik közül 5 még gyermek, vagy ifjú korában meghalt.45

1790 tavaszán-nyarán Bauer József csengettyűs órát készített a debreceni egyházmegyéhez tartozó bárándi református templom 1789- ben megépült tornyába. Minden anyagot a mester adott, csak a festés terhelte az eklézsiát. A toronyóra ára: 450 Rít, 10 köböl kétrészes búza, 10 icce vaj, 100 csirke és 600 tojás volt.

Évi 3 köböl búzáért élete fogytáig vállalta a gondozását.46 Az egyházközségi javak 1809 évi conscriptiója során azt jegyezték fel, hogy a toronyban „vagyon egy jól el készültt csengetős óra és 2 harang” s, hogy az „óra csengettyű mintegy 12 fontos.”47 Az óráról a következő évtizedekben még többször is hallunk. Ma már azonban nincs meg. A jelenlegi — „Müller János Óragyára Budapest” feliratú — toronyóra a 20. század elején készült és került fel a toronyba.48

Bauer József egyéb munkáiból csak két — közgyűjteményben őrzött — állóóráról van tudomásunk.49 50 A bárándi toronyóra gondozását csak rövid ideig tudta végezni, mert 1791. március 15-én, 54 éves korában meghalt.60 A következő évi vagyonösszeírás tanúsága szerint a por41 HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 1. 268.

42 Ebben az évben két járó lovát említi a hadiadó kivetés. (HBML. IV. A. 1013/c. Lib. 27.)

43 Kauffer Klára első férjével, Bauer Józseffel közös szerzeményként említi 1812. évben kelt végrendeletében a „Miklós Uttczai Malmókat” (HBML. IV. A. 1011/z. 5. doboz. No. 1374.).

44 SZA. Lvt. K. Ak. — Ht. Ak. I. köt. 119. és 63. — Az anyakönyvek első kötetében vegyesen találhatók keresztelési, házasságkötési és halálozási adatok.

45 SZA. Lvt. anyakönyvi bejegyzések alapján.

46 A bárándi toronyórára lásd: Szabó József: A bárándi ref. egyház vázlatos története. (Kézirat.) 1911. 104. (TtREL. I. 8. c. 1. doboz. fasc. Báránd.), Balassa Iván: Adatok Báránd XVIII. századi történetéhez. In: Bihari Múzeum Évkönyve III. (Berettyóújfalu, 1982) 164.

47 TtREL. I. 31. e. 30. füzet fasc. Báránd.

48 Helyszíni szemle alapján. — Müller János cége 1899-től 1919. január 1-jéig állott fenn (BFL. VII. Kér. Elöljáróság. Iparlajstrom. 7. köt. No. 4526.) — tehát a Bauer-féle óra lecserélése is erre az időszakra datálható.

49 Magyar Nemzeti Múzeum. Leltári szám: 1953. 213. „Joseph Bauer in Debretzin” felirattal és leltári szám: 1966. 23. — Gáth Eszter szíves közlése.

50 SZA. Lvt. Ht. Ak. III. köt. 33. — A bárándi óra gondozását a továbbiakban fia, Antal látta el.

44