A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Takács József: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830
kenységet — az akkor 42. életévében járó — fia, Aszalai József folytatta, aki apja halála után annak ingatlanjait is örökölte — az 1779/80 óta birtokában levő 3 kapa szőlő mellé —, de azokat a későbbiekben nem gyarapította.8 1789-ben a biharnagybajomi református eklézsia vele lépett egyezségre templomtoronyórája elkészítése ügyében. A szerződést október 14-én kötötték meg, melyben rögzítették az óra árát: ,,háromszáz Nro. 300 Rh Forintban, öt, Nro. 5 köböl búzában és öt Nro. 5 száz kéve nádban, Melly nádnak is Házamhoz való bé szállításával tartoznak fent írt Ekklesiának Elöljárói; .. .”9 A továbbiakból kitűnik, hogy Aszalai nemcsak az óraszerkezet elkészítésére kötelezte magát, hanem azt is ígérte, hogy egy 13—14 fontos „csengettyűdről, valamint az órához szükséges kötelekről gondoskodik, sőt a mutatók aranyfüstlemezzel való bevonását is elvégzi. Munkájáért 3 évre vállalt garanciát. Mielőtt munkához látott volna, felvett 31 Rhénes forint előleget, amit minden bizonnyal anyagok beszerzésére fordított. A szerződés megkötése után 13 hónap elteltével került sor az óra toronyba való felszerelésére. Nem lehet tudni, milyen határidőre szólt az egyezség mert azt a contractus- ba nem foglalták bele. A bajomiak anyakönyvük első kötetének elejére írt sorokkal állítottak emléket a számukra fontos eseménynek, ez alapján tudjuk, hogy 1790. november 15-én kezdett működni a „Csengettyűvel edjütt ütő óra”.10 11 12 A rendelkezésre álló adatok alapján kétségesnek tűnik, hogy Aszalai József élte fogytáig betöltötte volna a városi órás feladatkörét. A hadiadó kivetésekben mindenesetre 1791/92-ben említik őt utoljára ilyen minőségben, azt követően egyszerűen csak órásnak nevezik. Az egyértelmű választ nyújtani tudó házipénztári számadások sajnos, épp a kérdéses időszakból nem maradtak fenn,11 így a kérdést megválaszolatlanul kell hagynunk. Egy azonban biztos: 1797/98-ban már a „Nemes Város Órása Pápai Josef Ur” és nem Aszalai, noha ő még életben van. A személycsere nagy valószínűséggel Aszalai megromlott egészségi állapotával állhatott összefüggésben. Tbc- ben halt meg 54 éves korában, 1799. július 24-én13 özvegye fonogatóként biztosította megélhetését.14 Aszalai József kényszerű félreállása után a város toronyóráinak gondviselését a tanács Pápai József személyében egy tehetséges fiatalemberre bízta. Pápai Kisújszállásról települt Debrecenbe, és mint helvét hitvallású nőtlen horologiariust — azaz nagyórakészítőt — 4 Rhénes forint lefizetése mellett 1788. január 9-én írták be a Matricula Civiumba.15 59,40 Rhft évi saláriumát kezdetben egy összegben kapta, majd kb. 1804-től szabálytalan időközönként — de nagyjából tavasz8 HBML. IV. A. 1013/c. Lib. 29. skk. 9 A szerződés másolata: RKM. At. fasc. Biharnagybajom. Jelzet nélkül. |10 Az eredeti dokumentumról 1931. március 7-én kelt másolat szövege megtalálható: RKM. At. fasc. Biharnagybajom. Jelzet nélkül. 11 1768 és 1797 közti időből. 12 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 31. Erogatiók. No. 200. 13 Ht. Ak. 1789—1801. TtREL. I. 99—a. Lib. 86. 339. 14 HBML. IV. A. 1013/C. Lib. 37. 15 HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. No. 1788/8. 39
