A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Kelet-magyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban
ennek híre oly rémületet váltott ki a tőzsérek között, hogy a felhajtott marhák száma azonnal csökkenni kezdett. A bizalom helyreállítására Thökölyt szabadon engedték.2 Mindezt azért kell előre bocsátanunk, mert az 1546-os évben a Mária királyné igazgatása alá tartozó pozsonyi, zurányi, nezsidei és soproni harmincadhivatalok forgalmáról készült — a bécsi Haus-, Hof-und Staatsarchiv anyagában található — kivonatos jegyzékek feltételezhetően valamiféle hasonló vizsgálat részét alkotják.3 Egyetlen hasonló ismert eset sem fordul elő, ugyanis, amikor valamely nyugat-magyarországi harmincad tételes forgalmi adatai bécsi vámjegyzékkel párhuzamba állítva egy listában szerepelnek. Mégpedig félreérthetetlenül azzal a céllal, hogy az egyes kereskedők által Bécsben bemutatott árumennyiséget illetve a kivetett vámot összehasonlítsák a magyar harmincadon átvitt árukkal és vámjukkal. (Akár a tisztviselői csalások, akár a csempészések felfedésére, de mindenesetre — ebben a konkrét esetben — a bevételek tetemes különbségének a kimutatására.) Az összevetés szándékát bizonyítják formailag a párhuzamos frak- tur oldalakra írt azonos bécsi és zurányi, nezsideri . .. stb. adatok, a bécsi és magyarországi vámösszegek különbségének regisztrálása (utóbbira vonatkoztatva: „an diser post f 5 d 65 zuwenig”) és végül a soproni jegyzék olyan feljegyzései, mint „ausgang der guetter von Wien auf Odenburg” az egyik oldalon és „finndt im Ödenburger Register nichts”. Tény, hogy a bécsi vámolások 1-2-3 nappal korábban történtek, mint a magyar harmincadolás, tehát a kereskedő ezen idő alatt valóban a határra érhetett. A pozsonyi és soproni jegyzékeket kifejezetten kivonatnak mondják, a zurányi és nezsideri esetében ez így nem szerepel, ámde teljességüket ez még nem dokumentálja. Az összehasonlító szándék következtében viszont bizonyosra vehetjük, hogy az adatok forrásai mindkét pldalon valóban az eredeti vámnaplók voltak. A bécsi fővámház (Waaghaus), ahol a városból kiszállított árukat be kellett mutatni vámjegyzékei nem maradtak ránk, így itt kontrollnak nincsen lehetősége.4 Megmaradt viszont a zurányi harmincad 1546 decemberi jegyzéke, amely két személy kivételével (a latin és német szöveg közötti feloldható névvariánsokat nem tekintve) megegyezik a bécs/zurányi lista névsorával. Miután a közös, összehasonlító jegyzék készítésének okát nem ismerjük, s a jelentős tartalmi (vámösszegbeni) eltérésekre magyarázatot adni nem tudunk, a továbbiakban a bécsi vámadatokat önálló sorozatként kezeljük és értékeljük, annak az elfogadásával, hogy a Bécsben vá2 österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv, Hofkammerarchiv, (HKA) Bécs, Niederösterreichische Kammerakten RN 17. 1549 825— 880. föl. Sajnos a vizsgálat iratai csak töredékesen maradtak fenn, ezért összefüggő kép nem alakítható ki a megvesztegetési ügy pontos mibenlétéről. 3 ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs, Belgien, Manuscrits divers No. 3739. (A balga királyi levéltár által Mária királyné, mint németalföldi helytartó ott őrzött irataiból a két világháború között az Osztrák Állami Levéltárnak visszaadott iratanyag.) A négy jegyzék címe szerint: Neusidl 1546, Zürndorff 1546, Prespurger Auszug im 46, Odenburger Auszug 1546 un 47. 4 A bécsi fóvámházról ld. Geschichte der Stadt Wien Red. Anton Mayer, IV. Bd. Wien 1911. 533. old. 26
