A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Eltűnt és feledésbe menő helynevek Debrecen határában. Közli: Radics Kálmán

Cegléd utca. Egyike a város fő- és legrégibb utcaneveinek. Már a XV. században előfordul. Ma Kossuth utca. De a temető felőli keskeny vége mindmáig viseli az ősi Cegléd nevet.

Cina. Előttem ma még ismeretlen fekvésű utca. Legrégibb anyaköny- veinkben találtam írva így: Cinában lakó . . . stb. Nem lehet azonos a várostól távolabb fekvő Cina-gátjával, ahol Fazekas Mihály, az ott mulatozó forrásra és gyógyfüvekre utalva, fürdőház építését javasolta 1820 körül.

Cser utca. Csak 1811 után keletkezett. Ma Vígkedvű Mihály utca. Az 1661-ben a váradi basa által megfojtatott ugyanily nevű érdemes főbírónk emlékére. 1841 körül Ser utcának is hívták.

Cserepes utca. Vándorló helynév. 1750 körül a mostani Agárdi utcát hívták így. Ma Jókai és Mester utca közt van ily nevű utca.

Csicsogó. Korábban a mostani Árpád térnek és a templom helyén feküdt csapszéknek népies neve volt. Ezért eredetileg az 1800-as évek elején történt kiméréskor hivatalosan Csapó utcai nagy piac, majd Szarvas piacnak nevezték.

Csókolódó köz. A zsidó rituális intézmények által elfoglalt mostani Pásti utca viselte ezt a pajkos nevet a XVIII. században.

Felső járás. A város északi felének utcái tartoztak hozzá. A fő- vagy derék utcák szerint: Csapó, Péterfia, Hatvan, Csemete, Mester és Űj utcák.

Félszer Varga. A mai Tímár utcának nyugati sora. 1674-től a múlt század elejéig gyakran találtam így említve.

Fényes utca. (Piatea fényes.) Előttem ismeretlen fekvésű, észak—déli irányt követő utca volt, mely 1566-ban fordul elő, 12 frt-ra becsült ház eladásával kapcsolatban.

Ferencz piac I. Ferenc király tiszteletére 1820 körül így nevezték el azt a nagy, szabályos négyszögű tért, amelyet Péterfia végén akkortájban mértek ki, s amelynek keleti felén 1865-ben a most kórháznak használt gazdasági felső iskola épült fel.

Gyár utca. Ma Verbőczy utca. A törvényszék helyén állott és fábriká- nak is nevezett volt kolostori épületről kapta ezt a nevet.

Harmincados utca. A mostani Batthyány utca, mely ezt a nevet csak a múlt század 60-as éveitől fogva viseli.

Hóstátok (Hochstadt = előváros, külváros). A német városok példájára még Debreczenben is sokáig így nevezték a belváros árkain kívül keletkezett házsorokat. Debreczen körül már a XVII. század végén gabalyít- gatott a hajléktalan szegénység szanaszét földkunyhókat. Leginkább külső helyekről menekültek. A tanács e földkunyhókat mindig tilalmazta, és néha el is rontotta. Csak a XVIII. század végén nyert hatósági engedélyt a város kerítésén kívül való letelepedés és indult meg tervszerűen, amikor is taksás telkeket kezdtek itt is, ott is kiosztogatni. Volt Péterfia, Csapó, Cegléd, Varga, Várad és Hatvan utcai hóstát.

Ispotály utca. Vándorló név. A korábbi Salétrom utcával együtt most Erzsébet utca. Míg Ispotály utca nevet az Ispotályi templomhoz közelebb eső új utca viseli.

Ispotály közi. Ma már házzal beépült kis sikátor, mely egykor a Ba- rátok-köziről a belső ispotályhoz vezetett. (1685.)

Kádas utca. Most Arany János utca. 1638-ban osztották ki telkeit a Piac, Német és Miklós utcai udvarok mélyén benyúló kertjeiből.

188