A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Műhely - Szendiné Orvos Erzsébet: A rehabilitációs iratok levéltári kutatása

tanácskozó testületé. Biztosítja a bírói gyakorlat egységét, vitás kérdé­sekben pedig egységes álláspontot alakít ki. A 19 megyei bíróság mellett Budapesten külön bíróság, a Fővárosi Bíróság működik. A Debreceni Megyei Bíróság nevét 1949-ben vette fel, (előtte Törvény­szék volt) a 20. te. alapján. Hatáskörét és illetékességét részletesen a 177.000/1950. I.M. sz. rendelet állapította meg, amikor már kialakult az államigazgatás szervezeti hálózata az új megyehatárok iközött: átvette a volt Törvényszék hatáskörének egy részét, de ugyanakkor a megszünte­tett Felsőbíróság hatósági jogkörének egy-egy vonását is. Nagyon fontos iratképző szerv, a büntető ügyek legnagyobb része itt található meg. Az elnöki iratok mellett még polgári peres iratokkal és sta­tisztikákkal is rendelkezünk. A Felsőbíróság az Ítélőtábla munkáját folytatta, mely végleges pol­gári formáját az 1890. évi 25. te. rögzítette, s ez bennmaradt kisebb módo­sításokai 1950-ig. A Debreceni Ítélőtábla, illetve Felsőbíróság illetékessége több megyé­re kiterjedt (Hajdú, Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyére) s 1945 után a Berettyóújfalui és a Derecskéi Járásbírósággal Bihar megyére is. A jelen­leg Levéltárban lévő fond három állagra tagolódik: elnöki iratok, fegyelmi iratok és a Debreceni Felsőbíróság iratai. Az iratokat a háborús veszte­ségek és az 1953-as selejtezések csökkentették, de így is értékes történeti forrás. A fent említett bíróságok az ügyészség vádemelése után tovább tár­gyalják az ügyet. A tárgyalási jegyzőkönyvek a peranyagok egyik leg­összetettebb részét képezik, hiszen az eljárásban részt vevő minden sze­mély szerepel benne. További tárgyalások eredményei a tanácskozási jegy­zőkönyvek, a különvélemények és a kegyelmi tanácskozás jegyzőkönyvei. Ezek elkészülte után ítéletet hirdetnek. Fellebbezés esetén fellebbviteli fórum a megyei bíróságok mellett a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság nemcsak fellebbezési bíróságként működött a megyei bíróságoktól fellebbezett perekben (bár ez volt a gyakoribb), ha­nem elsőfokon is eljárhatott a Legfelsőbb Bíróság elnöke, vagy a legfőbb ügyész által oda terjesztett kiemelkedő fontosságú perekben. Igen fontos volt állandó funkciója: elvi döntések meghozatala vitás jogkérdésekben, ezekben általános irányelvek leszögezése, melyek alkalmazása a bírósá­gokra kötelező, függetlenül a konkrétabb ügyektől. A fentebb felvázolt ügymenettől, illetve bírósági szervezettől kissé eltér az ideiglenesen felállított különbíróságok munkája. Különbíróságot képeztek a bírósági szervezetben a népbíróságok. A Levéltárban e fond anyaga igen gazdag törvénysértő ítéletekben. A népbíróságok felállítása első lépés volt a szocialista típusú bírósá­gok kialakításában. Eredetileg a 81/1945. M.E.sz. rendelet alapján csak a háborús bűnösök megbüntetésére szolgált, azonban a népellenes és egyéb politikai bűncselekmények is hatáskörébe kerültek. (A rendeletet egyéb­ként Debrecenben bocsátotta ki az Ideiglenes Kormány 1945. január 25-én a Szegedi, Gyulai és Miskolci Nemzeti Bizottság kezdeményezése után.) Az országban összesen 24 népbíróság alakult, minden törvényszék szék­helyén egy-egy. Hajdú-Bihar megyében 2 népbíróság volt, a debreceni és a berettyóújfalui, de ez utóbbit még 1945-ben megszüntették. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom