A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Műhely - Szendiné Orvos Erzsébet: A rehabilitációs iratok levéltári kutatása
A REHABILITÁCIÓS IRATOK LEVÉLTÁRI KUTATÁSA Szendiné Orvos Erzsébet A törvény 1990. március 14-én az Országgyűlés elfogadta az 1990. évi XXVI. törvényt, mely kimondta az 1945 és 1963 közötti törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánítását: „ ... Az Országgyűlés fájdalommal emlékezik meg arról, hogy a második világháborút követően a Magyarországon létrejött sztálinista államhatalom — megfosztva az országot a függetlenségétől, megcsúfolva az emberiességet, az igazságot és a jogot — ártatlan állampolgárok százezreitől vette el a szabadságukat, sokaktól az életüket is. A börtönökből és internáló táborokból szabadultak számkivetettként éltek saját hazájukban. A törvénytelenül üldözöttek ügyeiben gyakorolt kegyelmi elhatározások alkalmatlanok voltak a sérelmek orvoslására, mert az el nem követett bűnök nem bocsáthatók meg ... A nemzeti megbékélés előmozdításáért az Országgyűlés átérzi a felelősségét, és az elmúlt évtizedek bűneinek jóvátétele érdekében törvényt alkot. 1. § (1). Az 1945. január 1. és 1963. április 4. között az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények, a tervbűncselekmények, valamint a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények feljelentésének elmulasztása miatti elítélések semmisnek tekintendők .. -1 A törvény az 1945. január 1. és 1963. április 4. közötti elítélésekre vonatkozik. Ez az az időszak ugyanis, amikor nagy számban hoztak koncepciós jellegű, törvénysértő ítéleteket. Az utóbbi időpont az 1963. évi, közkegyelemről szóló 4. törvényerejű rendelet kihirdetésének napja, s egyben a politikai konszolidáció kezdete. Az 1990:XXVI. t.c. meghozatala előtt egy bizottság alakult a koncepciós büntető ügyek felülvizsgálatára. A büntetőjogászokból és a történészekből álló bizottság megállapította, hogy az igen nagy számú büntető ügy egyedi felülvizsgálata nem lehetséges. Ezért határozták meg a fent említett bűncselekmény-csoportokat, amelyek általában koncepciós jellegűnek tekinthetők. Az ítéletek semmissé nyilvánítása azonban csak az elítélt jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását juttatja kifejezésre, s nem jelenti az elítélések büntető eljárásjogi értelemben történt hatályon kívül helyezését. A fentebb felsorolt bűncselekményeken kívül természetesen voltak más olyan bűncselekmény-csoportok is, amelyekkel kapcsolatban hoztak 1 Magyar Közlöny 29. sz. 605. o. 155
