A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Filep Tibor: Politikai restauráció és megtorlás Hajdú-Biharban (1956-1957)
rábbi vezetői is, hozzájuk csatlakozott a letartóztatott Ménes János és Tatár Kiss Lajos. Mivel a helyzet ura már a déli órákban a Vörös Hadsereg volt, Budapesttől eltérően azonnal megkezdődhetett a politikai restauráció. Ugyanakkor, mivel a városban harcok nem voltak, atrocitások nein fordultak elő, és az MDP vezetői — Komócsin Zoltán' Kulcsár Ferenc, Pullai Árpád, Ménes János — és a többiek kezdeményezői voltak a Szocialista Forradalmi Bizottmány megalakításának, nehezen találták meg azt a politikai cselekvési programot, amellyel hozzákezdhettek volna az „ellenforradalom felszámolásához”. Egyáltalán a tömegek bizalmának, szimpátiájának megnyeréséhez. Ez a magyarázata annak, hogy egy egész hónapon keresztül — december közepéig — tanácstalanság jellemezte a hatalom régi-új birtokosait. November 5-én megjelent újra a Néplap, ismét az MDP Hajdú-Bi- har Megyei Bizottsága és a megyei tanács lapjaként. November 9-től pedig már az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács, november 14-től az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága lapjaként. A november 5-i számban megjelent egy felhívás (Debrecen lakosságához!)' amelyben a katonai parancsnokság (szovjet) közli, hogy 17.30-tól reggel 7.30-ig kijárási tilalmat rendel el, valamint gyülekezési és csoportosulási tilalmat. A munka felvételére szólított fel és a fegyverek beadására. A kétoldalas újság 2. oldalán egy Debrecen dolgozó népéhez! című, agita tív célú publikáció jelent meg, amelyet a restauráció első dokumentumának tekinthetünk. A felhívás a kétfrontos harc jegyében fogalmazódott, erős az elhatárolódás a Rákosi—Gerő-klikk bűneitől’ s figyelmeztet az ellenforradalmi veszélyre. Jogosnak tekinti az egyetemi ifjúság megmozdulását, nem esik szó a revizionizmusról, Nagy Imréről, és a szocialista vívmányok megvédésére szólít fel.1 2 A felhívás nem talált támogatókra. Debrecenben folytatódott a sztrájk, valamiféle politikai intervallum alakult ki. November 6-án módosították a kijárási tilalmat — az este 8-tól reggel 6-ig tartott. Hatástalanok maradtak a munka felvételére vonatkozó felhívások. Ebből a patthelyzetből való kiútkeresésnek november közepén mutatkoznak az első jelei. A helyi újság november 14-től Hajdú-bihari Napló címen jelent meg, és a 16-i, illetve a 17-i számokban két érdekes közlemény jelent meg. Közlemény „A megyei és városi párt-végrehaj tóbizottság lemondott. Ezzel egy- időben megalakult az MSZMP megyei és városi szervező bizottsága. A szervező bizottság feladata, hogy folytassa az MSZMP szervezését. A szervező bizottság tevékenysége arra az időre korlátozódik, amíg a pártszervezetek küldöttei megválasztják az MSZMP megyei és városi ideiglenes elnökségét. A szervező bizottság tagjai: Kállai Imre, Szívós Péter, Pullai Árpád, Taar Imre, Zsíros Lajos.”3 1 Filep Tibor: A debreceni forradalom, 1956. október. Debrecen, 1990. Piremon, 198. o. 2 Néplap, 1956. november 5. 3 Hajdú-bihari Napló, 1956. november 16. 140
