A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)
A csapat életében az első évek küzdelmes kísérletekkel teltek el, de — mint az 1943/44. évi Értesítő megállapította: „a gimnázium teljessé léteiével cserkészcsapata is elérte a gyakorlógimnáziumhoz méltó színvonal nemee rangját.”31 A Debreceni M.Kir. Középiskolai Tanárképzőintézet Gyakorló Gimnáziumának „Hajdú” Sportköre 1938-ban alakult. Tiszteletbeli elnöke az igazgató. Vezetőtanára általában az intézet testnevelő tanára. Elsősorban a vívó, atlétikai és futball szakosztály, valamint az asztalitenisz csapat működött eredményesen. A vívást rendkívüli tárgyként Ráthonyi Lajos testnevelő oktatta. Általában 18—20 tanuló választotta rendkívüli tárgyként. Minthogy az intézetnek tornaterme, játékra alkalmas udvara nem volt, a sportkör tagjai a DEAC sporttelepen és a DTE tornacsarnokban gyakoroltak. A tanárjelöltek A tanárjelöltek képzése céljából szervezett gyakorlógimnáziumban a jelöltekkel való foglalkozás a VKM által 1933-ban kiadott szabályzat és utasítás előírásai szerint történt. Ennek értelmében a beosztásukat követő két héten keresztül naponként 3 órát látogattak elsősorban saját szakjuk óráin, majd végleges beosztást kaptak vezetőtanáraik mellé, akikkel óra előtt és óra után alaposan megtárgyalták a végzendő anyagot és a követendő módszert, majd a kivitelt. Ezek a megbeszélések alkották a tanítási gyakorlatokra való előkészületeket. A tanári kar — a jelöltek érdekében — azon fáradozott, hogy nemcsak saját szakjukat lássák, hanem más szakok műhelytitkaiba is bepillantást nyerjenek. A jelöltek írásbeli óratervekkel készültek óráikra, s 4—6 heti tanítási gyakorlat után próbatanítást tartottak az igazgató, a vezetőtanár egy hivatalos és előre kijelölt bíráló előtt. A próbatanításokon igen gyakran részt vettek az egyetem professzorai is. A próbatanítást megbeszélés követte. Különösen gyakori vendége volt az intézetnek Mitrovics Gyula egyetemi tanár, a pedagógia professzora, aki röviddel az intézet megnyitása után a tanári karnak kifejtette neveléstudományi alapelveit, majd az előadást követő vita tisztázta azokat a sarkalatos tételeket, melyek alapvetően meghatározták az iskola oktatási és nevelési munkáját.32 Az egységes tanári munka és intézeti szellem kialakítása céljából kéthetenként rendszeresen bemutató tanításokat tartottak, melyeken részt vett az egész tanári testület és az összes tanárjelölt. Példaadás kedvéért nemcsak a jelöltek, hanem a vezetőtanárok is tartottak bemutató előadásokat, melyeket módszeres értekezleteken értékeltek. Az elméleti képzésen kívül súlyt helyezett az iskola a jelöltek gyakorlati felkészítésére, hogy megismerjék az iskolai munka minden részletét. Jelen voltak a szülői értekezleteken, a tanári értekezleteken, az iskolai ünnepélyeken. Részt vettek az irodai munkában, az óraközi felügyeletben, 31 Gyak. Gimn. Értesítő 1943/44. — 33. old. 32 HBML. VIII. 53/a. 6. — 1941. nov. 14. No. 1. 133
