A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)
köszönetét tolmácsolta Szondy György a tanári kar nevében ezért a megértő jóindulatért és baráti magatartásért, mellyel hivatali kötelességén túlmenően egyéni és közérdekű törekvéseiket felkarolta. Hangsúlyozta: „Különösen hálás az egész testület az igazgatónak azért a szíves, mindannyi- ónk számára kellemes baráti légkörnek a kialakításáért, mely második otthonunké teszi iskolánkat, s amely a testület pedagógiai teljesítményét is jelentősen fokozta.”16 Jausz Bélának sikerült elérnie azt, hogy személyes torzsalkodások, összeütközések nem zavarták az intézmény belső életét. A VKM is méltányolta tevékenységét, s 1939-ben gyakorlógimnáziumi igazgatóvá nevezte ki, majd 1941 szeptemberében tanügyi főtanácsosi kitüntető címmel ismerte el munkáját.17 A tanári karból 1941-ben Szondy Györgyöt emelte ki a VKM, és főigazgató-helyettesi minőségben a Tankerületi Királyi Főigazgatósághoz osztotta be. Gazdag érdemeinek jutalmaként értékelte az igazgató Szondy György megbízatását. 1942. januárjában a tantestületből a Kormányzó Fehérváry Dezsőt igazgatói címmel tüntette ki. Az év folyamán Kiss Árpád és Lesi Viktor, valamint Csinády Gerő a gyakorló gimnáziumi tanárok státusába került.18 Februárban, ötévi szolgálat után megvált az intézettől Éber János magyar-latin szakos tanár. Távozását az igazgató sajnálattal vette tudomásul, mert nagyra értékelte munkáját: „Éber János a kezdet nehéz harcait harcolta velünk együtt és e harcban ritka szaktudása és mély műveltsége mindenkire ösztönző volt. Nagy kultúrájú és gazdag tanáregyénisége pedig sok kitörölhetetlen értékes élménnyel gazdagította tanítványai és tanárjelöltjei lelkét.”19 Az 1936- ban 5 tanerővel induló intézmény gyorsan fejlődött. 1943-ban 19 tanár, 7 óraadó és 4 vallástanár látta el a nyolc osztályban 191 főből álló tanuló- közösség oktató-nevelő munkáját, és a gyakorló tanárjelöltek képzését. Jausz Béla igazgató érettségi elnökként és tanárválasztás céljából végzett látogatásai során gyakran betekintést nyert más iskolák belső életébe. Nyilván, ilyen módon szerzett tapasztalatai alapján jelenthette ki az 1940/ 41-es tanév értékelése során tantestületéről, hogy „szaktudása olyan színvonalú, amilyenhez hasonló az ország kevés középiskolájában tapasztalható.”20 A tanárok szakmai továbbképzését a VKM által szervezett tanulmányi utak szolgálták, de több alkalommal az intézmény is biztosított a tanárok számára lehetőséget. Madai Pál 1939-ben a földrajztanárok részére rendezett olaszországi tanulmányi úton, Kovács Máté a Budapesten tartott táj- és népkutató tanfolyamon, Némedi Lajos 1941-ben Münchenben németszakos tanárok részére rendezett nyári továbbképző tanfolyamon vett részt. Rendszeresen szervezett továbbképzést a budapesti Tanárképző Intézet is különböző tantárgyakból, melyre a debreceni gyakorló tanárait is meghívták. A tanárok szakmai, pedagógiai felkészültségének elismeréseként könyvelhetjük el, hogy 1943-ban az intézet 4 tanárát, míg 1944 áprilisában 7 tanárát találták alkalmasnak, hogy más intézmények érettségi vizsgáján 16 HBML. VIII. 53/a. 2. — 1938. június 18. No. 7. 17 HBML. VIII. 53/a. 6. — 1941. szept. 3. No. 7. és VIII. 53/a. 4. — 1939. szept. 5. No. 7. 18 HBML. VIII. 53/a. 5. — 1941. jan. 21. No. 7. és VIII. 53/a. 6. — 1942. jan. 23. 19 HBML. VIII. 53/a. 6. — 1942. febr. 14. 20 HBML. VIII. 53/a. 5. — 1941. június 20. No. 11. 127
