A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)
A tanári kar Az 1936. szeptember 22-én megnyílt gyakorlógimnázium az I. és V. osztállyal indult. Az I. az új középiskolai törvény alapján, mint gimnáziumi osztály, az V. mint reálgimnáziumi, amelyben a második modern nyelv a francia volt. Tanári karának létszáma és képesítése is ehhez igazodott. Az intézethez a VKM rendelkezése alapján Jausz Béla, a debreceni m.kír. középiskolai tanárképző intézethez beosztott gyakorló gimnáziumi rendes tanárt helyezte át és megbízta az igazgatói teendők ellátásával. Tanári karában helyet kapott Ercsey Jakab matematika-fizika szakos tanár, aki korábban a kaposvári Somssich Pál gimnázium tanára volt. Pehérváry Dezső magyar-latin szakos tanár a ceglédi állami Kossuth gimnáziumból, Madai Pál történelem-földrajz képesítéssel a debreceni állami Fazekas Mihály gimnáziumból, míg Szondy György természetrajz-földrajz szakos tanár a Dóczi Leánygimnáziumból, öt tanár óraadóként segítette az iskola munkáját, míg négy hitoktató a református, római katolikus és evangélikus vallású tanulók hitoktatását látta el.12 A gyakorlógimnáziumi tanári státus rangot, elismerést jelentett a szakmában. 1937-ben Madai Pált, Szondy Györgyöt és Fehérváry Dezsőt tüntette ki a VKM a gyakorlógimnáziumi tanári címmel.13 14 1937-ben két kiváló tanáregyéniséggel gazdagodott az iskola, Barra György és Kovács Máté személyében, akiknek távozását a Fazekas gimnázium nagy veszteségként könyvelte el. Barra Györgyöt, mint széles körű elméleti tudással, nagy gyakorlati érzékkel, filozófiai műveltséggel, nagy pedagógiai és didaktikai felkészültséggel rendelkező pedagógusként tartották számon. Kiváló szaktudását páratlan tanítási készséggel gyümölcsöztette. Már gyakorlógimnáziumi tanárként írta meg az első matematikai szak- módszertani könyvet: a mennyiségtan tanítása címen.1'* A gyakorlógimnáziumi tanári állás elnyerésénél a publikációs tevékenység szinte kötelező volt. Ilyen módon a Fazekas Gimnázium sok kiváló és tudományos munkásságot felmutató tanárt adott a továbbiakban is a gyakorlónak, pl. Gyarmathy László, Tóth Lajos, Borbély András személyében.15 Terjedelmi korlátok miatt a gyakorló gimnáziumban tanító tanárok iskolai és iskolán kívüli tevékenységének méltatására nincs lehetőségünk, de megtették ezt helyettünk az egykorúan szerkesztett gimnáziumi értesítők. Az iskolai osztályok és a tanulói létszám fejlesztésével együttjárt az új tanszékek szervezése, az álláshelyek betöltése. A pályázatokat az igazgató előzetes tájékozódása alapján a tanári testület rangsorolta. Az a körülmény, hogy az iskola rövid időn belül a Tiszántúl egyik legrangosabb középfokú intézetévé vált, elsősorban Jausz Béla igazgató érdeme. Legfőbb feladatának vallotta a humánus nevelői és tanulói közösség kialakítását, s ezt sikerült is elérnie. Már az 1938. évi tanévzáró ülésen 12 Gyak. Gimn. Értesítő 1936/37. — 15—16. old. 13 HBML. VIII. 53/a. 2. — 1937. szeptember 29. No. 3. 14 Fazekas Gimn. Értesítője 1937/38. — 3—4. old. és Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematika tanárok Debrecenben és megyénkben 1850—1948. In: HBML. XII. 1985. 35—51. old. (Szerk.: Gazdag István.) 15 Uo. 126
