A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: Adatok Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1920-1924
A kormány külpolitikája is eredményes volt, mert Magyarországot felvették a Népszövetségbe. Tárgyalások indultak a külfölddel kötendő gazdasági egyezségekről is. A törvényhatósági bizottság 1922. november 8-i közgyűlésén a kormány iránti bizalmi indítványt tárgyalták. A közgyűlés határozata a miniszterelnököt és a kormányt „a nemzet érdekében kifejtett eddigi eredményes munkásságáért lelkesedéssel üdvözli. Miniszterelnök úr kormányzata iránt, különösen a minden termelő munka előfeltételét képező, a belső rend megszilárdítására irányuló óriási eredményeket elért erős kezű kormányzata, kalandokat, kockázatokat nem tűrő reális politikája és a parlamenti élet szanálása körül elért nagy jelentőségű sikerei miatt a legnagyobb bizalommal viseltetik s kormányelnök urat valamint kormányát a további munkájában legodaadóbb hazafias készséggel támogatja.”10 1923 márciusában Hajdú vármegye élére új főispánt nevezett ki a kormány Hadházy Zsigmond személyében, Miskolczy Lajos halála miatt. A törvényhatósági bizottság 1923. március 20-i közgyűlésén beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök programját követi, melynek „végcélja a területileg integer és független Magyarország”. Ehhez a magyar nemzet összesített, egységes ereje az eszköz. Röviden a programját is kifejtette: „rendet, nyugalmat, békés munkát, jogot, törvényt, igazságot s ezek eredményeként békességet, egyetértést és összetartást” akart, tehát a konszolidáció folytatását. Legfőbb törekvése, hogy a mesterséges akadályokat elhárítsa a nemzeti nagy összefogás útjából. Tulajdonképpen a vármegye minden polgára érdekeinek a képviseletét ígérte, s ehhez a törvényhatósági bizottság támogatását kérte.11 A közgyűlés ezt a programot tudomásul vette és szilárdan állt a kormány mellett. 1924 áprilisában a nemzetgyűlés elfogadta a hat szanálási törvényt az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, a felveendő kölcsön, a Magyar Nemzeti Bank felállítása, a francia adósságok törlesztése, a Csehszlovákiával és Olaszországgal kötött pénzügyi egyezmény tárgyában. Előzőleg 1924 januárjában a kormány megkapta a népszövetségi kölcsön felvételéhez a hozzájárulást a Nemzetek Szövetsége albizottságától. A törvényhatósági bizottság 1924. április 26-i határozatában a kormány iránti bizalmát fejezte ki. Helyeselte a kormány szanálási akcióját, a közgazdasági életre kiható kedvező következményei elé bizakodással tekintett és „a jobb jövő reményében a szanálási törvény következtében reá háruló terheket vármegyénk közönsége elviselni hazafias kötelességének tartja”. A miniszterelnököt és a kormányt változatlan bizalmáról biztosította a közgyűlés.12 A baloldali politikai jelenségeket élesen elítélte a törvényhatósági bizottság 1924. május 15-én kelt határozata. A kormányhoz felterjesztést intézett, amelyben kérte, hogy csírájában fojtsanak el minden olyan felbukkanó törekvést, melynek célja a társadalmi rend felborítása. Kérte a forradalom szereplőinek bíróság elé állítását. Az országgyűlési képviselőválasztói jogról alkotandó törvényjavaslatba olyan intézkedés felvételét javasolta, mely szerint akinek hazaáruló tevékenységét bírói ítélettel meglő Uo. 490/1922. kgy. 11 HBML. IV. B. 902/a. 22. 5/1923. kgy. 12 Magyarország története. 1918—1945. (Szerk.: Ránki György.) Bp. 1976. 517. old. HBML. IV. B. 902/a. 23. 133/1924. kgy. 89
