A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Mazsu János: Egy debreceni bérpalota és lakói a századelőn
cívisházak udvari frontjain kialakított nagyobb bérlakások általában nélkülözték a modern városias szolgáltatásokat. Az építtetők szándéka szerint a Püspöki palota lakásai éppen ez utóbbi szolgáltatásokat igénylő családoknak kívántak megfelelni. A rendes lakások megoszlása a következő volt:'" 2 szobás garzon 3 szobás garzon 3 szobás, 1 cselédszoba 4 szobás, 1 cselédszoba 4 szoba hallos, 1 cselédszoba 5 szobás, 1 cselédszoba 5 szoba hallos, 1 cselédszoba 6 szobás, 1 cselédszoba 6 szoba hallos, 1 cselédszoba 6 szoba hallos 2 cselédszoba 4 4 12 9 9 4 3 1 2 4 db db db db db db db db db db- 8% - 8%- 24%- 32%- 14%- 14% Az ötven rendes lakás mindegyikéhez tartozott konyha, fürdőszoba, előszoba és abból nyíló angol WC, s a konyhához csatlakozó kamra. Az utcai főfrontra néző lakások egy részében erkély tette lehetővé az időnkénti szabad levegőn tartózkodást, a lakások külső kiegészítőjeként a pincében tüzelő tárolására szolgáló rekeszek, a padlástérben mosókonyhák álltak a lakók rendelkezésére. A lakások belmagassága 3,60 méter volt, a lakóhelyiségek padlóját parketta, a falait papírkárpit burkolta, míg a konyha és a cselédszoba meszelt falú és betonpadlójú volt. A lakószobák fűtését díszes, nagy méretű cserépkályhákkal, a cselédszobáét pedig vaskályhákkal oldották meg. A fürdőszobákban szénfűtésű fürdőkályha szolgáltatott meleget és melegvizet, a falburkolás zsolnai kerámialapokkal történt. A konyhákban asztali vastűzhelyek vagy városi légszesszel működő rezsók tették lehetővé a sütés-főzést, ugyanezekhez tartozott egy-egy tányérmelegítő is. A cselédszobával ellátott lakások lakószobáiban falba épített csengőnyomók segítették a háziak és a cseléd vagy cselédek érintkezését. Az egyszárnyas bejárati és mellékhelyiségekbe nyíló, valamint a lakószobákba nyíló kétszárnyas ajtók kilincseit sárgarézből készítették. Az egy-, két-, illetve háromszárnyú, szárnyanként egyosztatú ablakokat 4—12 osztatú, nem nyíló rész egészítette ki felül, az ablak- és erkélyajtószárnyak fogantyúit ugyancsak sárgarézből készítették. Az utcára néző ablakokat és erkélyajtókat faredőnnyel, az udvarra nézőket pedig vászonredőnnyel lehetett elsötétíteni.22 23 A lakások alaprajzi elrendezése szinte laboratóriumi tisztasággal tükrözi a századeleji középpolgári családok életmódjának sajátosságait és értékrendjét. A lakások helyiségeinek elhelyezése kétmenetes volt, a reprezentatív főlépcsőházból nyíló általában L vagy T alakú, kisebb részben téglalap alakú előszobával és közel egyenlő területű (25—30 m2) legtöbbször sorban álló és kétszárnyú ajtókkal egybenyitható szobák22 TtREL. I. 99. d. (P 1907) 37. Bérházép. ir. 54. TtREL. I. 99. k. 3. — Az egyházi bérház törzskönyve és leltára. 23 TtREL. I. 99. k. 3. 68
