A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Fodor Péter: Az Országos Földművelő Párt és lapja a Föld Népe
2. Az ösztönösség és a tudatosság, a harc és a kompromisszum, a naivitás és a célirányos cselekvés, a szövetségkeresés és a szembefordulás egyszersmind jellemezte a mozgalmakat. Egyik alapkérdésnek tartom, hogy milyen volt a hatalomhoz való viszonyuk és a hatalommal való kapcsolatuk. Együttműködésük természetrajzához ez (csak) esetleg adalék, de ma már nem nélkülözhető kiegészítés. A korszakra jellemző, hogy az egymásnak nemegyszer ellentmondó pártcélok természetszerűleg hosszú időn keresztül akadályozták a magyarországi parasztság egységes fellépését. A nemzeti függetlenségért és a polgári demokratikus reformokért harcoló paraszti tömegek ugyanúgy elhitték a Függetlenségi Párt korábbi demokratikus és nemzeti jelszavait, mint a polgárság, vagy az értelmiség egy része. A koalíciós kormányzat azonban parasztokat védő törvény helyett a cselédtörvényt; az általános, egyenlő, titkos választójog helyett a plurális választójogi törvényszerkezetet készítették elő. A nemzeti függetlenség kivívása helyett pedig meghosszabbította a vámközösséget Ausztriával, ekkor vált egyértelművé, hogy csak időleges, taktikai szempontok vezérelték a koalíciót. Az említett társadalmi rétegek kiábrándulva és elfordulva a koalíciótól érdekeik önálló politikai kifejezési eszközeit, szervezeti kereteit keresték. A folyamatot érzékelteti a nagypolgárság és a burzsoázia szervezkedése, de jelzi a paraszti tömegek pártokba, szervezetekbe való tömörülése is.'1 1907. február 8-án jelent meg először a Társadalmi Forradalom című lap. Amelynek egyik szerkesztője Batthyány Ervin gróf volt, akinek anarchikus, mind a világi, mind az egyházi hatalmat elvető nézeteit tekintve kötődött a Várkonyi mozgalmához közel álló Schmitt Jenőéhez. Schmitt Jenő által terjesztett anarchista tanok a balmazújvárosiakra is hatottak. A magyarországi anarchoszindikálisták lapja rövid időn belül felkeltette a rendőrség figyelmét. A Belügyminisztérium felhívta a megyék figyelmét, hogy a „Budapesten megjelenő Társadalmi forradalom” című, a közbéke és az államrend szempontjából felettébb veszélyes irányú és tartalmú lap fennállónak jelez egy „forradalmi szocialista csoport” nevű társulást, amely az egyesületi működés előírt szabályait kifejezetten kerüli/' A balmazújvárosi Földmívelő Egylet természetesen megrendelte a lapot. A járási főszolgabíró szeptember 24-én jelentette, hogy a „Társadalmi Forradalom című lap 16 számából 30 példány érkezett postán keresztszalag és címzés nélkül folyó hó 15-én Balmazújvárosra.” Hogy kinek, azt nem tudták, de az elöljáróságot tovább figyelésre utasította. Megkezdődött a nyomozás, hogy a községben vannak-e hívei ennek az irányzatnak. A balmazújvárosi csendőrség november 21-én a következőket jelentette: „Jelentem, hogy a Társadalmi Forradalom című lapot itt helyben Földmívelő Egylet (szocialista szervezet!) állítólag zárt csomagban járatja.^ Egyben jelentem, hogy a mai napon a Földmívelő Egylet helyiségében beszerzett egy példányt, ide mellékelve felterjesztem. Egyben kérem arra vonatkozó utasítást, hogy a jövőben érkező ezen lap első pél- 3 4 3 Dolmányos István: A koalíció az 1905—1906. évi kormányzati válság idején, Bp. 1974. 56—58. old. 4 HBML. IV. B./905/b. 77 357/1907; 2428, 2590/1908. 49
