A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Orvos Erzsébet: Adalékok a latin nyelv debreceni kollégiumbeli oktatásához (1853-1914)
társaság idején tanúsított magatartásában. Ezzel megmentette a tanári kart az ellenforradalmi rendszer hatóságainak igazoltatásaitól, s visszatérhetett a tanítás a rendes kerékvágásba. II. Az első fejezetben igyekeztem egy történeti áttekintést adni a korról, arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak, elsősorban tantervi vonatkozásban. Most azonban, ismerkedjünk meg néhány jelesebb latintanárral. Az Entwurf ugyan kimondta, hogy az osztálytanárok helyett állandó szaktanárok tanítsanak, s hogy a két felső osztályt hozzácsapván a 6- hoz, nyolcosztályúvá alakítsák az iskolát, de gyökeres változást nem hozott. 1853-ig publicus praeceptorok tanítottak az alsó tagozat hat osztályában, s csak a felső tagozatnak voltak professzorai. A publicus praeceptorok (köztanítók) lényegében még diákok voltak, végzett diákok, s egy esztendőre kapták megbízatásukat. Minden tárgyat maguk adtak elő, ami 7-8 tantárgyat jelentett. 1853-ban a Kollégium kénytelen volt 12 állandó tanárt kinevezni az igazgató mellett. De ezek a tanárok — mint régen a publicus praeceptorok — egy-egy osztálynak állandó vezetője volt. S Kardos Albert szerint, így az osztálytanár a maga kezében tartotta a tárgyak nagyobb és fontosabb részét, mélyebben belevéshette a maga tanítói és nevelői egyéniségét a tanulók összességébe. A XIX. század második felének jeles tanáregyéniségei közé tartozik Márk Pál. Debrecenben, mint osztálytanár tanított vallást, magyart, latint, németet, történelmet és földrajzot egyaránt. Alacsony termetű, komoly, de jóságos arcú férfi volt. Mély hangú, halk szavú ember, aki talán sohasem ragadtatta magát kitörésre — ahogy Kardos Albert írja.26 Kardos Albert hat évig volt (1874—80) a kollégium diákja, s e könyvében — minthogy kedvenc tantárgyai közé tartozott a latin — a jelentősebb, kedvesebb latintanárairól ír. Tüdős János 1853-tól 1894-ig tanított a Kollégiumban. Korábban maga is kollégiumi diák volt (1839-től) majd elvégezvén a filozófiai és teológiai tanfolyamot, Kisújszállásra ment tanárnak. Éppen ellentéte volt Márk Pálnak. Már termetre is nagyobb volt egy fejjel, de alaptermészetében is: míg Márk papi emberre vallott, Tüdős inkább huszártisztre. Harsány, nagybajszú, föllépése parancsoló. A diákok baka csúfnévvel illették. ö is hat tantárgyat tanított, de legnagyobb kedvvel a latint. Tősgyökeres debreceni volt, ez megmutatkozott kiejtésében is. 1884-ben — Békési Gyula főigazgatóvá való kinevezése után megkapta az igazgatói tisztséget, s 70 éves koráig, 1894-ig viselte. Móricz Zsigmond a „Légy hű mindhalálig” c. könyvében róla mintázta meg az igazgató rokonszenves alakját. 1897-ben halt meg Debrecenben. 26 „A Virgilius hajójához” írott horatiusi ódáról, az anakreóni dalokról, a rómaiak szatíraköltészetéről, a görög dráma eredetéről, Horatius epodosairól, a rómaiak gazdálkodási viszonyairól stb. 40
