A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A Simonffy család és Debrecen

Hazafias érzületére jellemző, hogy az önkényuralom (Haynau) által ki­végeztetett gróf Batthyány Lajos, az emigrációba kényszerült gróf Te­leki László, akit később az önkényuralom újabb szakaszának nyitánya­ként (provizórium) öngyilkosságba zavartak, valamint gróf Széchenyi István, akit szintén az önkény kergetett öngyilkosságba, tehát e három személyiség arcképét festettette meg a kaszinó számára. Elnöksége ide­jén az abszolutista kormányzat időszakában a nagy hazafiak üdvözlé­sére fáklyás felvonulásokat rendezett. Mivel pedig elnökké választása előtt mindkét alkalommal a kaszinó súlyos adósságokba keveredett, ügyes kezdeményezéseivel megmentette azt a csődtől. így pl. bevezette az ún. ,,foglalkozó tag”-ságot, ami azt je­lentette, hogy olyan személyek is beléphettek az intézménybe, akiknek állandó Debrecenbe maradásra nem volt kilátásuk, így a „rendes tagok” három évre szóló elkötelezettségét nem vállalták, de az egyéves tagsá­got, az ilyen rövid időre szóló hozzájárulás fizetését igen. Ilyen foglalko­zó tagként azután évente 50—60 egyén fizetett tagdíjat, jelentősen hoz­zájárulva a fenntartási költségekhez. II. Sámuel kaszinóbeli működéséről foglalták jegyzőkönyvbe: „ ... a közgyűlés kifejezést adván azon elisme­résének, miszerint a lelépni kívánó elnök, Simonffy Sámuel két ízben, összesen 19 évek során az egylet iránt buzgó odaadással folytatta elnöki tisztét, s ő volt az, ki a nem egyszer zilált anyagi helyzetbe jutott casinót nem kis fáradozással ügyeinek zavartalan folytatására alkalmassá tette.”20 Hozzá kell fűzni az előzőekhez, hogy elnöksége idején a kaszinó a város közművelődési kérdéseiben kezdeményező, irányító szerepet játszott. Ala­pítványt hoztak létre Kazinczy Ferenc emlékére. Az alapítvány kama­taiból évente két kollégiumi ifjút — általuk írt versért, illetve prózáért —, jutalmaztak. Támogatták a főiskola múzeumát, napirendre tűzték a Csokonai-szobor felállítását. Sírkövet készíttettek Boka Károlynak, Kos­suth Lajos által kedvelt prímásnak. Közel nyolcezer forintot gyűjtöttek a helybeli és a horvátországi szűkölködők számára.'21 II. Sámuel fő szervezője lett a debreceni Ügyvédi Kamarának, amely 1875. febr. 23-án alakult meg. ö lett ezen egylet első elnöke. Ebben a szervezetben — mialatt felügyeltek az ügyvédek etikus eljárására, és támogatták az elhunyt tagtársak hátramaradottait —, tudományos érte­kezleteket tartottak. Véleményezéseket, törvényjavaslatokat készítettek. Kifejtették nézeteiket az ügyvédi rendtartással és más törvényterveze­tekkel kapcsolatban.22 Maradandót alkotott akkor is Simonffy Sámuel, amikor felkarolva Örkényi Vilmos testnevelő tanár kezdeményezését, tekintélye latbaveté- sével segített megszervezni a Debreceni Torna Egyletet. Ez az egyesület több sportág (torna, vívás, atlétika, korcsolya) fellegvára lett a város­ban. Rövidesen bemutatókat, versenyeket rendezett, ezenfelül hosszú éve­ken át foglalkozott tornatanárok képzésével is.23 Életében végzett sokirányú és tartalmas tevékenységét a királyi tanácsnoki cím adományozásával ismerték el, a debreceniek pedig or­szággyűlési képviselőjüknek választották. 20 Boldisár Kálmán: i. m. 20—21. old. 21 Szűcs 1.: A debreczeni Casinó ... 16. old. 22 Szűcs E.: i. m. 143—144. old. 23 Szűcs I.: Szabad királyi... 1089—1090. old. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom