A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Műhely - Sipos Sándor: A debreceni anyakönyvek
nül is található hiány.39 Ügy tűnik, hogy a XVIII. században a keresztelés előtt meghaltak száma elérhette a 6—8%-ot. Ennél valamivel kevesebb azoknak a száma, akik itt születhettek, de az anyakönyvben nem találhatók. Elgondolkodtató az is, hogy azok a szülők, kiknek hosszú éveken át itt születtek, haltak meg gyermekeik, de a házassági anyakönyvben nem szerepelnek, valóban mind vidékről költözött-e be. Bár a házassági anyakönyvekben jelölték, ha valaki nem debreceni születésű vagy lakhelyű volt, mégis előfordul, hogy a hosszabb ideje itt élőknél a vidéki származás jelöletlen maradt, erről csak más iratokból értesülünk.40 A családokra kivetített adatok összehasonlítása arra is felhívja a figyelmet, hogy nagyon sok a pontatlan írás. Ezek egy része a szóbeli közlés elhallásának a következménye lehet. Így nagyon sokszor felcserélték a Mária és Sára nevet (becézett formája Mári és Sári), vagy a Sipos és Csikós nevet stb. Egyes esetekben testvéreket, hasonló nevű szomszédokat cseréltek fel. A legnagyobb pontatlanság viszont a halotti anyakönyvek vezetésében tapasztalható. A családonként végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a felnőttkorban meghaltak közel 20%-a hiányzik az anyakönyvből. Ezt támasztja alá az is, hogy például az 1842-es évben a halottvizsgálók által vezetett anyakönyvben 336-tal több személy szerepel, mint a Kollégiumban vezetett anyakönyvben. Ha ebből levonjuk a katolikus anyakönyvben szereplő 76 főt, a többlet még mindig 260 fő (18,7%).41 Végezetül ki kell térni arra, hogy hogyan értelmezzük az anyakönyvben található lakhely megjelöléseket. Ehhez tudnunk kell, hogy Debrecent kerületekre osztották, s a kerületeket az adott rész fő utcájával jelölték. A XVIII. század elején általában 8 utca (kerület) megnevezést használtak, mely a század közepétől 6-ra csökkent. így a debreceni utcák a Hatvan, Péterfia, Csapó, Czegléd, Varga és Piacz utca (a század elején önálló kerület volt még a Mester és a Várad utca). Minden kerületet 5 kisebb egységre, 39 Például Sipos János és Oláh Mária két gyermekéről is csak' adásvételi szerződésekből szerzünk tudomást. — HBML. IV. A. 1011/y. 5. k. 342—3. old. és uo. IV. A. 1011/y. 11. k. 201. sz. Sipos András és Vadon Sára két fiáról egy kérelemből értesülhetünk. — Uo. IV. A. 1011/k. 14/1818. Sipos Márton és Márton Rebeka fia az elemi iskola anyakönyveiben található. — TtREL. II. 9. 3. k. Nádi Jánosné egyik testvérét a végrendeletéből ismerjük. — HBML. IV. A. 1011/z. 1447/1817. Az 1787-es összeírásban Sipos Ferencnek két olyan gyermeke szerepel, aki nincs a kereszteltek között. — Uo. IV. A. 1011/t. 6. k. 22. old. Sipos Sándornak és Farkas Máriának az anyakönyvek szerint csak leánya született, 1834- től mégis a fiával közösen adózik. — Uo. IV. A. 1013/c. 57. k. 178. old. Sipos Mihály és Gyursa Istvánná testvéri kapcsolatára egy kölcsön fizetése kapcsán derül fény, s hogy mindketten Sipos István és Varga Sára gyermekei, az egy adásvételi szerződésből azonosítható. — Uo. IV. A. 1011/bb. 3. k. 194. sz., valamint uo. IV. A. 1011/y. 4. k. 287—8. old. 40 Sipos Ferenc szűcs házasságkötésekor debreceniként szerepel, de polgárjogot karcagi születésűként kapott — TtREL. I. 99—a. 4. k. 1762. jún. 30. és HBML. IV. A. 1011/s. 1. k. 183. old. Ugyanígy Sipos Mihály házasságkötésekor sem utal semmi a vidéki származására, a polgárjogot is „itt való”-ként kapta meg, egy későbbi kérelemben viszont Derecskéről beköltözöttként szerepel. — TtREL. I. 99—a. 2. k. 1736. jan. 25. és HBML. IV. A. 1011/s. 1. k. 259. old., valamint uo. IV. A. 1011/k. 313/1820. stb. 41 HBML. IV. B. 1422/c. 2—3. k.; uo. IV. B. 1422/d. 12—13. k. uo. IV. B. 1424/c. 1. k, és TtREL. I. 99—a. 90. k. 153
