A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Debrecen város szociálpolitikája az 1945-1950 közötti időszakban
Földszintes volt 97,1% és többszintes csak 2,9%. A lakások 13,3%-a vert földes padlózatú volt, ezen épületekben élt a lakosság 15,7%-a.49 Kedvezőtlenek voltak a város településhigiénés adottságai is, a kommunális ellátottság nem volt kielégítő.50 Míg a középső ún. városmagban a város lakossága jó higiénés körülmények között élt, addig a kertségekben aránylag kevésbé volt ellátva és a tanyavilágban a minimális követelmények sem voltak meg.51 Dr. Hollóssy Andor tiszti főorvos 1946. december 21-én azt írja jelentésében, hogy az udvarokon gyorsan rothadó konyhahulladék van szétszórva. A házfelügyelők nem törődnek a környezetükben lévő szeméttel.52 A tanyaközpontot egészségügyi szempontból a városi orvos látta el. Rendszeres egészségügyi ellátás nem volt biztosítva. Fertőző betegségek közül a tbc 2%-os mértékű volt. Indokolt volt a lakosság számából következően állandó bába kihelyezése. Súlyos higiéniai probléma volt az, hogy a szennyvíz nem vezethető el. Szükséges volt emésztőgödrök létesítése.53 Dr. Hollóssy Andor tiszti főorvos 1949. április 25-én jelentésében azt írta, hogy Debrecen nagy kiterjedésű tanyavilágában 24 840 lélek él, de ezek a nagy távolság miatt a gondozásból kiesnek. Hollóssy már két évvel azelőtt javasolta tanyai központok felállítását, hogy az egészségvédelem a külterületeken is kielégítő legyen. Akkor, 1947-ben, felvetette a vándorrendelés szervezését. Elképzelése szerint az orvossal együtt egy védőnő is kiszállna, aki részt venne a rendelésen, illetve orvosi tanácsadásokon és családlátogatásokat végezne. Tanyai egészségvédelmi vándor tanácsadó létesítését tervezte a következő területeken: Pallag, Nagymacs, Hegyes, Diószegi út, Hármashegy, Ebes. Ezeken a területeken az orvosi rendelés, tanácsadás az ott levő iskolákban volna lebonyolítható. Egy-egy tanyai egészségvédelmi központot hetenként látogatna meg az orvos és a védőnő.54 A tervben jármű igénylése is szerepelt. A város 1947—48. évi költségvetése 12 000 forintot irányzott elő a vándor egészségügyi szolgálat autójának fenntartására.55 Gondot okoz a tanyai lakosság problémái mellett az is, hogy Debrecen területén 284 olyan cigánylakos van, akinek rendszeres foglalkozása nincs, így fokozottabb közegészségügyi ellenőrzésre szorul.56 A közegészségügyi jelentésekből az tűnik ki, hogy ipar- és munkaegészségügyi vizsgálatok is folytak a gyárakban, iparvállalatokban, üzletekben. Az 1946. évben többek között a Debreceni Textilművek Termelő és Munkásszövetkezeténél levő tűzrendészeti és egészségügyi hiányokra mutattak rá. Kifogásolták a munkás mosdó-, öltöző- és étkezőhelyiség hiányát. Nem volt kötszer a Hajdú Hántoló és Daráló üzem Termelő és Értékesítő Szövetkezet telepén. Ugyanilyen hiányosságok mutatkoztak Debrecen Város Világítási és Vízmű Vállalatánál is. Az év első felében Debrecenben tartott gyárvizsgálatok jegyzőkönyveinek hiteles másolatát a tisztifőorvos 49 Debrecen a szocialista egészségügy szolgálatában. 1950—1970. (Szerk.: dr. Toros Béla) Db. 1979. 11. old. 50 Uo.: 105. old. 51 Uo. • 52 HBML. XXI. 507/a. 3. — 214/1946. 53 Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez. HBMLÉ. III. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1976. 134. old. o4 HBML. XI. 507/a. 6. — 348/1949., 1949. április 25., XXI. 505/1. 2. — 1947., 1947. március 20. 55 HBML. XXI. 505./b. 2. — 267/1947. bkgy., 1947. szeptember 29. 56 HBML. XXI. 507/a. 6. — 414/1949. 117
