A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937

1. Jelentés a Szövetség 1932/33. évi működéséről.

2. Jelentés a Szövetség 1934. évi működéséről.

3. Jelentés a Szövetség 1935. évi működéséről.

4. Az 1935. évi közgyűlés és Liszt-ünnep.

5. Erdélyi Városkönyvek. Képes kiadás gróf Behlen István előszavával. Sajtó alá rendezte dr. Kuthy Sándor.

6. Kolozsvár, írta: Maksay Albert.

7. Marosvásárhely, írta: Molter Károly.

8. Nagyvárad. Bevezette: Lukács Ödön, a Magyar Városok Országos Szövetsége ügyv. alelnöke. Irta: dr. Tabéry Géza.

9. Nagyenyed, írta: Berde Mária.

10. Brassó, írta: dr. Szemlér Ferenc.

11. Arad, írta: Spectator (sajtó alatt).

12. Pozsony, írta: dr. Aixinger László (sajtó alatt).

13. Székelyföld, írta: dr. Ligeti Ernő (sajtó alatt).

14—15. Szabadka—Újvidék, írta: Csuka Zoltán (sajtó alatt).

16. Magyar Vidéki Városok: Tanulmány. Megjelent a Magyar Hírlapban, dr. Szendy Károly, Budapest székesfővárosi polgármester és több vidéki város polgármestere hozzászólásával.

A fenti kiadványok mellett említést érdemel dr. Kuthy Sándor: Magyar Vidéki Városok c. 1936-ban megjelentetett füzete is. A szerző rövid várostörténeti bevezető után a vidéki városok kedvezőtlen helyzetét vázolta, majd öszegezte gróf Klebersberg Kunó várospolitikai elképzelését.9 Kuthy munkája bepillantást enged a vidéki városok pénzügyi helyzetébe, a költségvetésék lehangoló világába. Végül meggyőző tényekkel bizonyítja, hogy a vidéki városok a magyar kultúra tűzhelyei. A Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége 1937 január havában valamennyi vármegye és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez fordult, kérve a szövetség lapjának a „Városkultúra” c. folyóiratnak a támogatását. A szövetség lapja volt az egyetlen, amely a vidéki városok kultúrájának szolgálatában állt. A korábbi számokból megismerhették az olvasók a vidéki városok kulturális életét és közintézményeit. Nemrég indított sorozatukban, az „Ismeretlen Magyarország”-ban a különböző Vidéki kulturális egyesületeket: a békéscsabai AURORA KÖRT, a debreceni ADY TÁRSASÁGOT, a miskolci LÉVAY KÖRT, a nyíregyházi BESSENYEI KÖRT, a pécsi JANUS PANNONIUS TÁRSASÁGOT, a kecskeméti KATONA JÓZSEF KÖRT, a nagykőrösi ARANY JÁNOS TÁRSASÁGOT, a szombathelyi KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETET, a nagykanizsai ZRÍNYI MIKLÓS TÁRSASÁGOT, a soproni FRANKENBURG ADOLF KÖRT kezdték meg bemutatni.

Vázlatosan áttekintettük a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetét 1932—1937 között. A rendelkezésünkre álló források lehetővé tették, hogy betekintést nyerjünk a klebersbergi kulturális decentralizáció és a kisebbségi politika műhelyébe, a szövetség életébe. Trianon bénító hatását közvetlenül érzékelő értelmiségi csoport elméleti és gyakorlati terápiát igyekezett kimunkálni a nemzet jövője érdekében. Az eredményeket és a kudarcokat egyaránt megismerhettük. A szövetség vezetőségében dolgozó értelmiségiek szervezői-éltetői voltak e kulturális missziónak.

9 Dr. Kuthy Sándor: Magyar vidéki városok. Bp. 1936. Kiadja a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége. 14 oldal.

107