A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Megjegyzések Debrecen város szociálpolitikájához az 1920-1944 közötti időszakban
vezetőnő képezte az ápolda személyzetét.86 Korszakunkban is működött az Ispotály, a református szegényház, amelyet a város segítségével a református egyház tartott fenn. Az intézet dékánja Bagossy Kálmán volt, ő intézte az élelmezési, segélyezési és felügyeleti teendőket.87 A városi támogatás mértékét mutatja, hogy az 1923-ban előirányzott 16 000 korona összegű segélyt 500 000 koronára emelte.88 A római katolikus szegényházban 11 ápoltat gondoztak. Az intézet gondnoka vitéz Gaál Lajos volt. Pénzügyi fedezetül a Szent Antal perselyből begyűlt adományok szolgáltak.89 A városi tanács által pénzbelileg segélyezett felekezetek között a római katolikus szegényház is szerepel. Erre példa az 1932. évi költségelőirányzat. Ebben 1734 pengőről esik szó.90 A negyvenes évek elején már a háborús helyzet újabb és nehezebb szociális intézkedéseit követelték meg. Foglalkozni kellett a hajléktalanná vált bombakárosultak elhelyezésével és gondozásával.91 A szociális ügyosztály feladataihoz új, eddig nem látott problémák kapcsolódtak. Ennek a kérdésnek a vizsgálata külön tanulmányt igényel. Remarks to the Social Policy of Debrecen Town in the Period Between 1920 and 1944 Zoltán László Major Social political way of thinking, coming into life from the second half of the last century, had to answer new problems in our century Wars, revolutions, economical crisis situations and an ever increasing pauperisation became characteristic for the first half of the 20th century. The ruling classes had to realize that social policy became a central problem. Since the era of Dualism Poor Relief Committees were activity dealing with such problems in country-towns, also in Debrecen where a large number of data can be found. The Committees were functioning even in the twenties but later their role was taken over by the Welfare Committees, by the Department of Social Affairs and by the Municipal Committees. These institutions dealt mainly with the positions of the poverty-stricken people in Debrecen too. The study describes the lodging- and health conditions, the organized charities and hunger actions. Finely the poorhouses are discussed as institutions of closed poor-relief. Archives sources, newspapers and special literature served as abundant material for the study. From those I tried to make a selection according to the possibilities given in the extent of the manuscript. Заметки к социальной политике города Дебрецена в период с 1920 по 1944 гг. Зольтан Ласло Майор В нашем веке социалистическое мышление, оживившиеся во второй половине прошлого века, было вынуждено решать новые проблемы. Первая половина XX в. характеризовалась войнами, революциями, экономическими кризисами и мучительным обеднением. Господствующий класс был вынужден признать, что социальная политика стала центральным вопросом. В провинциальных городах, в том чисте и в Дебрецене, можно найти сведения о деятельности комитетов призрения бедных, работающих со времен дуализма. Эти комите86 Uo.: 346/1937. sz. h. 87 Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye (Vármegyei szociográfiák XII.) Szerk.: Csobán Endre. Bp. 1940. 201. o. Herpay Gábor: A debreceni ref. Ispotály története. Debrecen, 1929. 88 Db. sz. kir. V. tb. közgy. jkv.-ei, 1923. 598/22, 260/IV. - 1923. bkgy. 1923. okt. 19. 89 Liszt Nándor— Sümeghy József: Debrecen katholikus múltja és jelene. Debrecen, 1930. 66. o. 90 Db. sz. kir. V. tb. közgy. jkv.-ei, 1931.413-416-419/33,072/3767/37,706/38,214 -1931. bkgy. 1931. dec. 11. 91 HBML XXI. 505/a, 7. 1944. júl. 6. 89
