A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Debreceni Református Kollégiumban (1842-1911)
ügyelete alatt mozog” a diák.69 A pedagógia, élettan, szociológia stb. legújabb eredményeikkel sorra intézték támadásaikat az elavult tomarendszerek ellen.70 A lemaradást az egyházkerület is érzékelte. „A tornatanítás terén évek óta fentállott sajnálatos állapotoknak reformok behozatalával” kívántak véget vetni.71 Örvényi Vilmos, kinek egészségi állapota erősen megromlott, s a testnevelés rohamosan változó, új eredményeivel sem tudott már lépést tartani, 1891-ben elbúcsúzott a tantestülettől. Több mint 40 éves aktív szolgálattal a háta mögött, olyan szakember vonult vissza, aki nemcsak az iskola, hanem a város sportéletéért is sokat tett. Utódját pályázat kiírásával kívánták kiválasztani, „de senki sem felelt meg... ezért, ideiglenesen a tornatanítás vezetését... Tóth Mihály theológiát végzett ifjúra bízták, aki mint előtornász elég ügyességet és gyakorlatot szerzett”.72 A következő évben kiírt újabb pályázaton sem találtak alkalmasabb személyt, így a tanszékre meghívták azzal a feltétellel, hogy „két év határidő alatt a felsőbb fokozatú képzést megszerezni köteles”.73 A képzés ideje alatt Sinka Sándor rendes tanárt nevezték ki az órák felügyelőjének. Tóth Mihály új stílusát, korszerű felfogását a tanulók hamarosan megkedvelték, s „az órákon olyan rendet és fegyelmezettséget tapasztaltak a látogatók, ami eddig nem volt”.74 A modern ismereteket Budapesten a Nemzeti Tornaegyletnél sajátította el a kor kiemelkedő tanáraitól.75 Az iskola testnevelés tanterveiben ugyan még mindig dominált a rend, szabad- és eszközgyakorlatok aránya, de a játék minden osztályban megjelent, s a svéd tornarendszernek és az atlétikának egyes elemeit is gyakorolták. Leginkább a futó- és labdajátékokat űzték.76 A tornaszertár is egyre gazdagabb lett. Sorra szerezték be a különböző méretű „léggel és szőrrel” töltött labdákat, ugrórudakat, állványokat, melyek az atlétika növekvő szerepére utaltak.77 Az ezredforduló idején 548 db tornaszert használhattak a diákok, mely 64 féle eszközből tevődött össze, s értéke megközelítette a 2300 koronát.78 Ez egy igen jelentős fejlődés, hiszen még 1888-ban is mindössze 62 db tornaeszközzel rendelkezett a szertár.79 Ekkor ez az egyházkerületben található kilenc gimnázium közül a hatodik helyet jelentette, de a fejlesztések következtében az 1899/1900- as tanévre a kerület legjobban felszerelt iskolájává vált.80 69 Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Bp. 1891. 7. old. 70 Pl. Spencer, Mosso, Leszgaft, Demény, munkássága. 71 TtRELI. 1. a. 30.1891/325. A tanári testület megilletódéssel vette tudomásul, hogy Örvényi Vilmos „elaggott, s szolgálatra képtelenné vált”. Leköszönő levelében illetményei Vз-át kéri. 72 TtREL I. 1. a. 30. 1891/328. 73 TtREL I. 1. a. 30. 1891/326. TtRELI. 1. a. 31. 1892/217. TtREL I. 1. a. 31. 1892/222. TtRELI. 1. a. 31. 1893/211. 74 1891/92. Fógimn. Értesítő 29. old. 75 TtREL I. 1. a. 31. 1892/217. Maurer Jánosnál tanult a Nemzeti Tornaegylet művezetőjénél. 76 1897/98. Fógimn. Értesítő részletesen ismerteti a tananyagot. 77 1895—1898-ig a Fógimn. Értesítők. 78 1899/1900. Tanítók. Értesítő 114. old. 79 TtREL I. 1. a. 29./1888. melléklet. 80 TtREL I. 1. a. 34./1901. melléklet. TtREL I. 1. a. 31. /1893. melléklet. TtREL I. 1. a. 29. /1888. melléklet. 1888-ban Szatmáron 321 db. Hódmezővásárhelyen 763 db tomaeszközt tartottak nyilván. 63
