A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Debreceni Református Kollégiumban (1842-1911)

testnevelés ügye. Kedvező időjárás esetén a szabadban, rossz idő esetén az épület egy- egy termében folytak az órák.26 1844-ben a tanács elé került a megfelelő tornatér létesítésének kérdése.

Viták eredményeként végül az ún. Rázmán-féle ház „célszerű elkészítése” mellett döntöttek.27 A ház környékét a kor szokásainak megfelelően „nyári tornatérként” kívánták használni. Ez 1847-re készült el, amikor a „hátulsó udvaron kinézett teleknek kellő alkalmassá tétele”28 befejeződött. A területrendezés elhúzódását anyagi okok idézték elő. A Tisza család által megajánlott összeg még 1848-ban sem érkezett meg,29 s más források nem nagyon álltak rendelkezésre. Ennek tudatában a Consistorium megváltoztatta korábbi döntését, és a Testgyakorlati Intézet épületének megépítését elhalasztotta.30 A nehézségeket fokozta, hogy Geczó Lajos — kivel igen meg voltak elégedve31 — 1848-ban megvált az intézettől.

Ezzel lezárult egy időszak a Debreceni Református Kollégium testnevelés-oktatásának történetében. Geczó Lajos volt az utolsó felsőbb éves diák, aki testnevelést tanított. A forradalom és szabadságharc alatt főleg katonai jellegű, ún. „órsereggyakor- latokat” végeztek a diákok, melyeket altisztek (káplárok) tanítottak be.32

1848—49 után a kollégium továbbra is keményen ragaszkodott ősi kiváltságaihoz. Szembeszegült minden olyan törekvéssel, amely megszerzett jogait veszélyeztette. Nem fogadták el az Entwurf-rendszert, s ez is hozzájárult, hogy e nagy hírű intézménytől megvonták a nyilvánosságot.33

A szabadságharc után szinte mindent elölről kellett kezdeni. A testnevelés helyzetét 1850-ben a szuperintendens így jellemezte: „...a közelebb lefolyt iskolai évben részint a tudva levő körülmények közben elveszett taneszközök hiánya, részint alkalmas tanító nem lévén, nem taníttatott. A testgyakorlatnak az oktatás tárgyai közé vétele azonban múlhatatlan szükséges.”34 Mindenekelőtt testnevelő tanárt kellett keres26 Balogh Ferenc: A Debreceni Református Kollégium története adattári rendszerben Db. 1904. 113. old. című művében a foglalkozások színteréül a „Kollégium déli homloképületénél a füvészkertre nyíló oldalán, földszinten jelölte meg. 1843-tól folytak itt az órák, s nyáron az ún. szoktató iskola kapott helyet a teremben. Itt maradt a tornaterem az új épület elkészítéséig.”

27 TtRELI. 1. a. 17. 1844/256. A Rázmán-féle ház a Kollégium ÉK-i sarkán állott. Mielőtt az iskola tulajdonába került, Rázmán János volt az utolsó lakója, s innen származott az elnevezés.

28 TtREL I. 1. a. 19. 1847/151.

29 TtREL I. 1. a. 19. 1848/58. A Test gyakorlati Intézet alapítására tett alapítvány alaposan késett, s ezért az egyházkerület „levélben kérte meg a méltóságos urat”, de választ nem kaptak.

30 TtRELI. 1. a. 19.1848/126. Az építkezés költségeit Lákány József terjesztette be. A nagy költségekre való tekintettel ezt elhalasztották, s a tanítást részint az eddigi helyén, részint a szabadban „nyílt téren” tartották.

31 Geczó Lajos tanításbér fizetménye 100 v.forint volt. TtREL I. 1. a. 18. 1846/304. Többször kapott bérkiegészítést, pl. TtRELI. 1. a. 18.1847/273. Mentesítették a francia nyelv és a vegytan hallgatása alól. TtREL II. 1. d. 9. 1846/999. A mutatott szorgalmáért méltánylásul a Vencsei-alapítványt élvezők közé is felvették. TtREL II. 1. d. 10. 1846/897.

32 TtREL I. 1. a. 19. 1848/147.

TtREL I. 1. a. 20. 1848/251.

TtREL I. 1. a. 20. 1848/334.

33 Nagysándor: A Debreceni Kollégium mint egységes intézmény az egyetem kiválásáig Db. 1940. 247. old. A nyilvánosságot 1853-ban szerezte vissza a 6974. sz. miniszteri rendelettel.

34 TtREL I. 1. a. 20. 1850/14.

TtREL I. 1. a. 19. 1848/57.

Állandó szakképzett testnevelő megszerzéséről már 1847-ben tárgyalnak. 1847-ben a Pesti Testgyak. Intézet anyagi segítségért fordult a Kollégiumhoz, de itt 1848-ban „egy önálló testgyakorló intézetet kívántak állandósítani”, s ezért segíteni nem tudtak.

58