A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Debreceni Református Kollégiumban (1842-1911)
TESTNEVELÉS A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBAN (1842-1911) Aranyi Imre „...A testnek az erőt, s az elmének élességet nem a gyönyörök adnak, hanem az elevenség és a mozgás.. ,”1 — hirdeti Comenius. Elképzelései azonban, melyek a játékot, a mozgást az iskolai nevelés egészébe kívánják ágyazni, csak közel két évszázad múltán kezdtek megvalósulni. Sok-sok egyéni próbálkozás1 2 mellett a protestáns iskolák is felismerték a testnevelésben rejlő lehetőségeket. Zay-Ugrócon (Uhrovec) tartott értekezletükön határozatot hoztak a „testgyakorlattan” bevezetéséről.3 E gyűlés is közrejátszott abban, hogy a Debreceni Református Kollégiumban elhatározták a Testgyakorló Intézet létrehozását. Voltak itt korábban is kiemelkedő sportteljesítmények. Elég, ha csak Szilágyi Sámuelnek,4 a kollégium egykori tanárának a nevét említjük, vagy a híres diáktűzoltóságot, vagy betekintünk az iskola XVII-XVIII. sz. törvényeibe,5 melyekből a diákok sporttevékenységére is következtethetünk. A létrehozandó Testgyakorló Intézet lehetőséget biztosított arra, hogy most már a diákok szervezett körülmények között, szakképzett vezetővel, az oktatás rendjébe illeszkedve vehessenek részt a foglalkozásokon. Az egyházkerület 1842. április 20-án tartott gyűlésén jelentették ki, „hogy a testgyakorlatoknak, ha csak elemi része is, iskolánkba minél előbb behozattassék”.6 A Kollégium tantestülete igen nehéz helyzetbe került. Az országban az elsők között határozták el a testnevelés tantárgyként való bevezetését. Ennek megfelelően magyarországi tapasztalatok nemigen álltak rendelkezésre. Mindössze a tehetősebb családoknál működött egy-egy „testgyakorlász”, akik általában a német területeken sze1 Siklóssy László: A magyar sport 1000 éve Bp. 1927. című műve nyomán, 171. old. 2 A testnevelés iskolai meghonosításáért szállt síkra pl. Kiss József, Bene Ferenc, Fésűs Menyhért, Ta- vassi Lajos, Schedius. 3 Földes Éva—Kun László—Kutassi László: A-magyar testnevelés és sport története Bp. 1982. 116. old. Az értekezleten elhatározták, hogy „mindenütt... legyen... testgyakorló intézet, s egy oly mester, aki az ifjakat gyakorolja”. 4 Siklóssy L.: i. m. 301. old. Földes É.—Kun L.— Kutassi L.:i. m. 84. old. A hagyomány szerint Szilágyi Sámuel (1720-1785) a Református Kollégium tanára, majd szuperintendens, ifjúkorában a Hortobágy folyó befagyott jegén korcsolyával a lábán versenyre kelt a parton lovagló társával, s győzött. Korcsolyázás közben még a bizonyos távolságokra poharakban lerakott bort is kiitta, és így is előbb ért oda, mint a parton lovagló társa. 5 Békefi Rémig: A Debreceni Ev. Ref. Főiskola XVII—XVIII. sz. törvényei Bp. 1899.39. old. Főleg az 1657-es és 1704-es törvényeket vizsgálja. „A tanulók labdázással s más illedelmes és hasznos játékokkal szórakoznak. Tilos azonban a dulakodás, dárdavetés, mozsárral és puskával való lövöldözés, a zászlóvivés és mindazon játékok, ami másokban könnyen kárt ejthet.” 6 TtREL I. 1. a. 17. 1842/26. 55
