A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Kahler Frigyes: Pénzhamisítás és hamis pénzforgalmazási ügyekben folytatott bírói gyakorlat a XIX. század első felében Debrecenben
kitartó elkövetés, amely esetben a folytatólagosság és a bűnhalmazat kérdések még nem merültek fel. Ugyancsak lényeges szempont a fiatal életkor, a kisgyermekes állapot, valamint — ma úgy mondanánk — csökkent büntetésviselési képesség, vagy — ahogy akkor írták — a vádlott „nyomorult testi alkatja”.41 Ugyancsak vizsgálták a bírák az elkövetés indítékait. Az előbb hivatkozott ügyben Angyal Imre pl. az igen enyhe, egy heti áristomot nem csak „nyomorult testi alkatja” miatt, hanem azért is kapta, mert „szegénység vitte rá” a 7 db 20 krajcáros hamisítására. Érvényes volt még az eljárás elhúzódása, mint enyhítő tényező. A büntető ítélethez kapcsolódóan még jogintézmény az elkobzásé s a kártérítés is. Előbbi magára a hamis pénzre, a hamisítás eszközeire vonatkozott. Utóbbinál kiemeljük az állami kártalanítást. A bíróság olyan esetekben terjesztette fel a hamisítványokat kártalanításra, amikor a vádlott nem volt marasztalható, vagy amikor „kétséges mineműségű bankó”-ról volt szó. Ami a kártalanítás eredményességét illeti, általában nincsenek visszajelzések. Csupán egy nem büntetőüggyel összefüggő irat áll rendelkezésre, amelyet itt idézünk: „Camera Regis Hungarico AUlica Debreczen Város Tanácsa 847. Azon két hamis 10 ftos Bankjegyek, mellyek a’ Városi pénztárnál Povolni Fe- rencz Debreczeni Polgár, és Kőműves mestertől letartóztattak, felsőbb Helyen minden kár térítés-nélkül elsemmisítettek. Miről ezen Város Tanács a folyó Április hó 1. 1979. szám alatti felírására értesítettek. Budán május 20kán 844 Geócz László.”42 Végezetül: a büntető anyagi és eljárásjogi kérdésekből tanulságként vonható le — legalábbis magunk úgy látjuk —, hogy abban a sajátos helyzetben, amikor az anyagi és eljárásjog egyaránt kodifikálatlan, a debreceni kereskedő és iparos polgárság érdekeit hordozó ítélkező testület számos kérdésben elszakadt a polgárosodó életviszonyoknak meg nem felelő írott és szokásjogtól és ez olyan ítélkezési gyakorlatot alakított ki, amely meggyőződése szerint a legcélravezetőbb volt. Ennek során számos olyan, elsősorban eljárásjogi alapelvet és ezeken alapuló konkrét megoldást is érvényre juttatott, melyek kifejezetten a polgári jogszemlélet szülöttei, míg az anyagi jog több kérdésben — elsősorban a büntetések területén — sokkal inkább a feudális beidegződések hatása alatt cselekedett. Judicial proceedings in forgery and counterfeit money circulation cases in the first half of the 19th century in Debrecen Frigyes Kahler In the first half of the 19th century the judiciary practice in forgery and counterfeit money circulation cases peculiarly took place in the Debrecen Municipal Count of Justice where there was no foreign legal influence and dominance. The practice was directed by the social demand. In the production of evidence no traces of mild torture can be found any more. Besides the testimony of the accused and other testimonials great role was attributed to the material proofs and that of the specialist’s opinions. The court of justice freely weighed the proofs. One can recognize the presistence of the innocence presumption and the accusation principle. 41 HBML IV.A.1018/e 46. 42 HBML IV.A.1011/d 14. 53
