A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Sipos Sándor: Polgárosodási folyamatok egy debreceni családban (1703-1867)
Jellemző, és a népesség alakulását döntően befolyásoló tényező a születések számának alakulása, családonkénti megoszlása. A kezdeti időszak adatainak hiányosságai miatt a vizsgálatot csak 14 7 családra vonatkozóan végezhettük el biztonságosan (kihagyva ezen felmérésből azokat is, akiknek még 1866 után is születtek gyermekei). Megjegyzendő, hogy az anyakönyvben keresztelési adatok szerepelnek; jelen esetben ezt azonosítottuk a születésekkel, bár ennek száma feltétlenül több volt a keresztelések számánál. Nem szerepelnek az anyakönyvben a halva született gyermekek (ezek számát még megbecsülni sem tudjuk). Ugyancsak hiányoznak azokról az adatok, akik néhány napos korukban — a keresztelés előtt — meghaltak. Ezek többnyire a halotti anyakönyvben meglelhetek, számuk folyamatosan csökkenő.12 Elvétve az is előfordulhatott, hogy a gyermeket a szülők nem kívánták megkeresztelni. Számolnunk kell azzal is, hogy esetenként a Debrecenben élő házaspár gyermeke nem itt született, s nem is itt lett megkeresztelve. Emellett az anyakönyvezés pontatlansága miatt is maradhatott ki egy-egy gyermek neve az anyakönyvből.13 A vizsgálatba bevont 147 családban 605 gyermek született, a családonkénti átlag 4,11 fő. Ez alatta marad a debreceni átlagnak.14 Az adatokból úgy tűnik, hogy átlagosnak a 4—6 gyermek tekinthető, ez jellemzi a családok 31,30%-át. Hatnál több gyermek a családok 24,48%-ában, négynél kevesebb pedig 26,53%-ában fordult elő. Ugyanakkor a magas halálozási arányok miatt az egy családban felnövő gyermekek száma lényegesen alacsonyabb volt. A városi átlagtól lényegesen eltér a gyermektelen házasságok nagy száma (17,69%), valamint a 10-néltöbb gyermekes családok kis száma (4,08%). A halotti anyakönyvek átvizsgálása néhány meglepő tényre hívta fel a figyelmet: lényegesen több a meghalt csecsemők száma, mint a megkeresztelteké; a felnőttek többsége nem szerepel a meghaltak közt. Ezek egy részét vidéken vagy a környező tanyákon érhette a halál, s temetésük is ott történhetett. Alkalmanként szertartás nélkül is történt temetés, ezeket az 1850-es években már az anyakönyvbe is bevezették. Arányuk általában évi 8—9%. Mindezeket figyelembe véve is a hiány tetemes, magyarázatát pillanatnyilag nem tudjuk. A vizsgált időszakban a családra vonatkozóan a halotti anyakönyvekben 76# bejegyzést találtunk. Ebből felnőtt volt 264/0(34,38%), gyermek {18 év alatti) 504fő (65,62%). A gyermekek közül 1 év alatti csecsemő288fő (a gyermekek 57,14%-a, az összes halott 37,50%-a). Mivel az esetek többségében az anyagkönyvben a halott életkorát is feltüntették (bár ez sok esetben csak becslésen alapuló, kerekített szám), érdemes áttekinteni az életkor szerinti megoszlást. Láttuk, hogy az 504 gyermek közül 288 egy éves kora előtt meghalt. További 112 gyermek 2—3 éves korban halt meg. A 6 éves korig meghaltak 12 A XVIII. század végi keresztelési és halálozási adatok összehasonlítása alapján a keresztelés előtt meghaltak száma valamivel meghaladta a 10%-ot. — TtREL I. 99-a. 5—9. és 85—86. köt. 13 Az adókönyvek, szerződések, peres ügyek, végrendeletek stb. alapján 24 olyan felnőttről tudunk, kiknek szülei debreceniek voltak, 6 is itt élt, de a keresztelési anyakönyvben nem szerepelt. Ezek egy része az Ispotály körzetében lakott, feltehetően ott történt a keresztelés. Máskor vidéki kapcsolatokkal rendelkező szülők gyermekeiről van szó, keresztelésük vidéken történhetett. — Pl. a Miklós utcai kapu előtt lakó Sípos János és Oláh Mária gyermekeire lásd HBMLIV. A. 1011/у 5. köt. 342—343. old. és 11. köt. 201. old. — a Karcagról származó Sípos Ferenc Sára nevű leányáról uo. IV.A.1011/q 1. cs. 1785. és uo. IV.A.1011/t 6. köt. 22. old. — Sípos Márton és a hajdúszoboszlói Márton Rebeka gyermekét az iskolai névsorokban találhatjuk meg — TtREL II. 9. 3. köt. 1842/43. II. félév 145. old. stb. 14 Kováts Z.: im. 40—41. old. 37
