A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Papp Klára: Együttélő nemesek és jobbágyok érdekkonfliktusai a XVIII. századi Bihar megye mezővárosaiban
Összefoglalóan megállapítható, hogy a megye katonai szerepköre már a XVII. században kialakította a nemesség közigazgatási, bírói fórumait, amelyeket viszonylag könnyen át lehetett menteni. Feltételezhetően ezzel magyarázható, hogy már a XVIII. század első felében — néhány évtizeddel megelőzve az Alföld volt hódoltsági mezővárosait — megjelentek a nemesi önkormányzat formái, amelynek működtetéséhez jelentős támogatást kapott a nemesség a vármegyétől is. A két fél tanácsok létrejötte a települések nemesi és paraszti népességének együttélését kívánta az érdekegyeztetéssel (az uradalmakkal szembeni közös fellépés) könnyíteni, valamint lehetőséget teremtett, az érdekellentétek törvényes rendezéséhez. A század folyamán a nemesség jogi és vagyoni sokrétűsége miatt — amelyet e helyütt a nemesi társadalom kutatásának lemaradása miatt csak érzékeltetni tudtunk — egyre növekedett az uradalmak földjét használók száma (fundusok vásárlása, földbérletek stb.), amely folyamat egyre több összeütközést eredményezett a nemesi és jobbágyi communitasok között. A korábbi privilégiumok keresése, a nemesi communitas működésének szabályozása akkor vett újabb, nagyobb erejű lendületet, amikor az űrbérrendezést követően a világi nagybirtok majorságépítésbe kezdett, s kihasználta a lehetőséget a jobbágytelket használó nemesség szolgáltatási kötelékének szorításához, adóztatásához, bírói függésbe vonásához. Nem lehet véletlen, hogy a hajdűtelepek kezdeményezéséhez hasonlóan Berekböszörmény is 1791-ben menesztett küldöttséget Erdélybe a régi kiváltságok felkutatására. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a kurialista nemesség az uradalommal került szembe, míg a jobbágyság a helybeli nemességgel ütköző igényei érvényesítéséhez mindig támogatóra talált a világi nagybirtokban. Interest Conflicts of Co-Existine Noble People and Serfs in the County-Towns in District Bihar of the XVIIIth Century Klára Papp The available sources make possible the investigation of interest conflicts in the country-towns of the District. In the settlements of District Bihar essentially we may speak about noble title bearint inhabitants partly as immigrants. The new immigrants of the settlements—mainly those of the old princely Hajdú Settlements—were the tax paying populations. The military role of the District defined its armal nobility’s administrative, jurisdictional forms in the XVIIth century that could be transferred into the next era with relative ease. It can be supposed that this was the explanation of the appearance of the form of noble autonomy during the first half of the XVIIIth century preceding that by the century turns of the old parts under Turkish rule in the Great Hungarian Plane. Noble people and serfs being in the same settlements besides interdependence went into conflicts with one another. These conflicts were bom out of the questions of taxation, boundary utilization and lease cases of the landowners. The utilization of the puszta, lease of inns and hostelries caused conflicts apparently only with the local peasant population but in the reality nobility became a conflicting class of the secular class of big estate owners as well. 31
