A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Papp Klára: Együttélő nemesek és jobbágyok érdekkonfliktusai a XVIII. századi Bihar megye mezővárosaiban

EGYÜTT ÉLŐ NEMESEK ÉS JOBBÁGYOK ÉRDEKKONFLIKTUSAI A XVIII. SZÁZADI BIHAR MEGYE MEZŐVÁROSAIBAN

Papp Klára

Ahogyan az Alföld más területein,1 a XVTII. századi Bihar megyében is elsősorban a mezőváros volt az a településforma, ahol a nemesi és jobbágyi társadalom együttélésének problémaköre — a források által dokumentálhatóan — a legkielégítóbben vizsgálható. Nem szűkíthető azonban le a kutatás csupán erre a településtípusra, részint a megye nemességének nagy száma miatt, részint pedig azért, mert egy sajátos nemesi önkormányzati forma (a báródsági nemesi kerületé) a sólyomkői uradalom falutelepüléseihez kapcsolódott.

Á vizsgált helységek társadalmi összetételéről a II. József korabeli népszámlálás férfilakosságra vonatkozó adatai nyújtanak hozzávetőleges képet:1 2 *

Mezőváros

Nemes

Paraszt

Zsellér

Egyéb

Berettyóújfalu

100

197

445

97

Berekböszörmény

32

190

212

29

Derecske

40

352

457

89

Diószeg

171

331

449

177

Kaba

30

406

354

65

Margittá

146

162

324

44

Nagybajom

218

134

142

40

Nagyszalonta

172

329

636

ni

Meghatározó jelentőségű a kiváltságoltak lakhelyválasztása szempontjából az a tény, hogy a megye a XVI.—XVII. században az erdélyi fejedelemség fennhatósága alá tartozott, s jelentős számú — elsősorban Báthori Gábor által kiváltságolt — hajdú- település és ugyancsak nagyszámú személyében nemesített volt (hajdú) katona birtoka érte meg a török elleni felszabadító háború korszakát. Míg tehát az alföldi nemesség nagyobb része számára ez a két évszázad a török hódoltság korszakaként a városba (elsősorban mezővárosba) költözés kényszerét jelentette, Biharban sajátos kiváltságokkal rendelkező közösségek létrejöttéhez járult hozzá. A mintegy húsz hajdúváros lakói számára a fejedelemség védelmi szükségletei és az általa elindított Habsburg-el1 Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541—1848 között. Bp., 1988. A forrásadottságok miatt elsősorban a XVIII—XIX. század vizsgálatára vállalkozik. L. 14. old.

2 Dányi Dezső—Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. Bp., 1960.26—41. old. táblázatos

adatai szerint 5148 férfit soroltak a nemesek közé. A báródsági nemesi kerületről Nyakas Miklós: A báródsági nemesi kerület rendtartása a XVIII. század végéről. — A Bihari Múzeum Évkönyve III. (Szerk.: Héthy Zoltán.) Berettyóújfalu, 1982. 167—176. old.

21