A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Függetlenségi nyilatkozat - A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata

szegvén, a magyar nemzetnek az önálló nemzetek sorából kitörlésére, családa többi tagjaival összeesküdött. Pedig a magyar nemzet a hűségnek pietásával ragaszkodott e hitszegőhöz. A múlt évi márcziusi napokban is, midőn császári birodalma felbomlásnak indult, midőn Olaszhonban fegyvereit egymást követő veszteség érte, midőn császári lakában minden perczben az elűzetéstól remegett, a magyar e körülmények kedvezései közt sem kívánt egyebet, mint hogy biztosítassék az alkotmány, és biztosítassa- nak azon ősi jogok, mellyekre az osztrák házból 14 király és 6 maga is megesküdött, de mindanyian hitöket szegték.

És midőn e régi jogok űj biztosítékául a ministeri felelősség örvényét szentesítette, és a magyar ministereket kinevezte a magyar nemzet lelkesedéssel karolta körül ingadozó trónusát. E vésznapokon is — mint már több ízben — az osztrák házat a magyar hűség mentette meg. De még le sem röppent az eskü ajkairól, már összeesküdött családával s örökölt absolutismusi vágyai bűntársaival a magyar nemzetet semmivé tenni. Összeesküdött pedig főleg azért, mert ministeri felelősség institutiója mellett, Magyarország önálló alkotmányos kormányzatát, a bécsi cabinetnek nullificálnia többé nem lehetett.

Magyarországot elób egy Budán székelő kormányszék igazgatta, magyar királyi helytartó tanács név alatt, mellynek elnöke a nádor vala, — ennek is világos törvényekkel meghagyott kötelessége volt a magyar alkotmányt, önállást, és törvények szentségét megőrizni, — de mivel collegialis forma mellett a személyes felelősség semmivé leszen, ezen kormányszék kezéből a bécsi cabinet lassankint minden hatalmat kivon, s azt igazgató kormányszéki állásából, a király nevével takarózó udvari önkény postájává süllyesztette.

így történt azután, hogy bár Magyarország törvény szerint önálló kormányzattal bírt, még az is az ország pénzével s a nép vérével idegen czélokra az absolutisticus bécsi cabinet rendelkezgetett, kereskedelmi érdekeinket a népeket kizsákmányoló császár érdekeinek egyoldalúlag alá rendelte, elzárt a világ forgalom érintkezéseitől, s hazánkat gyarmati helyzetbe sülyesztette.

Ez az, amit a ministerialis kormányformának behozatala jövendőre meggátlan- dó, s a papirosán hervadó országos jogokat, s királyi esküt valósággá érlelendő vala.

Ez, és különösen az ország pénzével s a nép véréveli önkényes rendelkezhetés le- hetetlemtése volt az ok, miért hogy az uralkodó ház hitszegóen elhatározá, hogy istentelen bujtogatásokkal Magyarországot vérbe, lángba bontsa, s midőn a belső erő minden kötelékeit e szerint megszaggatnia sikerülend, a belháborúban vérző országot fegyveres erőszakkal eldarabolja, a magyar nemzetet az élő nemzetek sorából ki törülje, s az eldarabolt országot, önállásától megfosztva az osztrák birodalom státushalmazába beolvassza. E czéljának kivitelét azzal kezdette meg, hogy a ministerium alakítása közben egy osztrák tábornokot, a törvény elleni pártütés zászlójának a magyar koronához tartozó Horvátországban föltűzése végett, azon ország bánjává nevezett. És pedig azért szemelte ki a pártütés kezdetéül Horvátországot és Slavoniát, mert az oda tartozó határőrvidéki részek, katonai szerkezeténél fogva ott legtöbb kész fegyveres erőt vélt találni; s azon vidékek lakosai, hosszú idő óta minden polgári jogokból, alkotmány ellenére kizárva, katonai szolgaságuk megszokása által a császár nevével legkönnyebben valának felbujtogathatók.

És kiszemelte a pártütés kezdetéül Horvátországot és Slavoniát azért, mert az eróoszlatás szándékából ott a magyar nemzet elleni gyűlöltséget embertelen politicája már évek óta bujtogatás s azt a nemzetiségi szenvedelmeknek felizgatásával s gyalázatos eszközökkeli ápolásával egy pártnál a dühösségig ingerülnie sikerült, mind a mel164