A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Műhely - Mervó Zoltánné: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Adattára a kutatás szolgálatában

A levéltárunk által vállalt közművelődési feladatok — mint pl. a krónikaírás pat- ronálása, a honismereti mozgalom támogatása, iskolák, közművelődési intézmények, üzemek, szocialista brigádok munkájának segítése, közreműködés a helytörténeti pá­lyázatok elbírálásában, vetélkedők zsűrizésében, községi adattárak létrehozásában — teljesítése során olyan iratféleségek, dokumentumértékű iratok kerültek a levéltár bir­tokába, melyek nem képeznek levéltári anyagot, de rendezetten való megőrzésük a továbbiakban segíti a helytörténeti kutatómunkát. A levéltár történeti adattára rendezetten őrzi a levéltári fondok provenienciájá- ba nem tartozó, a kutatásokból, gyűjtésekből, ajándékozásból, a levéltári tevékeny­ségből származó feljegyzéseket, jelentéseket, dokumentációs anyagokat. Ily módon az adattár a levéltár munkájához szorosan kapcsolódó, azt segítő, megőrzésre érde­mes anyagok gyűjtőhelye. Céljai: 1. a levéltár forrásbázisának kiegészítése; 2. a helytörténeti anyag biztonságos őrzése; 3. az adattári anyag soron kívüli biztosítása a tudományos kutatók, népművelők, a honismereti mozgalom aktivistái, a különböző vetélkedőkre, pályázatokra készülők és egyéb érdeklődők számára; 4. helytörténeti anyag biztosítása a 18 éven aluli (középiskolások) személyek ré­szére is. A levéltári adattár létjogosultságát a szakma képviselői közül többen megkérdő­jelezték. Egyesek az adattári anyagot levéltári gyűjteményekbe utalták. Minthogy a vita e kérdésben nem jutott egységes álláspontra, a Levéltári Osztály 1977 decembe­rében „Útmutató”-t adott ki a levéltári adattárak felálh'tásához s az alábbi típusú irat­féleségek gyűjtésére tartotta azt alkalmasnak:5 a) a levéltár saját fondjába tartozó iratokról kézírással, gépírással készített, ille­tőleg xeroxmásolatok; b) más levéltárak anyagáról egyéni kutatók számára vagy meghatározott alka­lomból, kiállítási és egyéb célokra xeroxon beszerzett kollekciók; c) kiadatlan dolgozatok, cikkek, szakdolgozatok és helytörténeti pályázatra be­küldött kéziratok; d) megjelent levéltári kiadványok kéziratai; e) albumok; /) levéltári rendezvényeken elhangzó előadások kéziratai; g) idegen nyelvből fordított és kéziratban maradt levéltári szakcikkek; h) a levéltár kiadványaihoz a levéltár anyagáról készített adatcédulák; e) egyéb anyagok. A Kulturális Minisztérium állásfoglalása alapján a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1978-ban alakította ki adattári rendszerét. A munkálatok végrehajtására Béres And­rás főmunkatárs kapott megbízást, aki azonnal hozzálátott a rendelkezésre álló anyag leltározásához, az adattár működési szabályzatának elkészítéséhez. Jelenleg az adat­tár gondozását Major Zoltán levéltáros végzi. Napjainkban 373 tételből áll az adattár állománya. A sokszínű és különböző ér­tékű anyagban helyet kaptak a krónikaíró pályázatok, középiskolai tanulók, pedagó­gusok, kutatók különféle pályázatokra beküldött munkái, a levéltár életére, történeté­re vonatkozó dokumentumok, sajtótájékoztatók, kiállítások lebontott, de még fel­használható dokumentum anyaga, honismereti szakkörök, szakkörvezetők feldolgo­zásai, a levéltár anyaga alapján készült szakdolgozatok, helytörténeti, üzem és intéz­152

Next

/
Oldalképek
Tartalom