A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Műhely - Radics Kálmán: Források a második világháború áldozatairól

Azóta csaknem ötven év telt el, de nemhogy a háborús áldozatok, hanem a hősi halottak emlékét sem örökítették meg településeinken. Az újabb változások feltehetően elősegítik, hogy mozgalom induljon a II. világháború áldozatainak megállapítására, emlékük megörökítésére. Tágabb értelemben az áldozatok köréhez tartoznak a harctereken elesett katonákon kívül a harci cselekmények vagy egyéb háborús események polgári áldozatai, a deportáltak, az elhurcoltak, a munkatáborokban és hadifogságban vagy hadifogságból hazatérve rövid időn belül elhunytak is. Az áldozatok névsorát elsősorban levéltári, anyakönyvi és bírósági (közjegyzői) iratokból, másodsorban a hozzátartozók, ismerősök emlékezete alapján tudjuk összegyűjteni. Természetesen az eltelt idő korlátokat szab a kutatásnak és az emlékezetnek, de ezt a munkát előbb vagy utóbb el kell végezni. Most főleg az írott források kutatásához szeretnénk néhány, remélhetőleg használható adalékot, szempontot nyújtani. Először az adott település levéltári iratanyagát célszerű átnézni.

A közigazgatás levéltári forrásainak keletkezése általában valamilyen jogszabályon, felső szervek rendelkezésein, utasításain alapul, ezért a jegyzetekben sorolunk2 fel olyan rendeleteket stb., amelyek nyomán bizonyosan keletkezett a kérdéssel összefüggő irat. így például a 743 600/22. v. — 1943. HM sz. rendelet alapján, minden év

2 Kronologikus rendben a teljesség igénye nélkül:

— hősi emlékművek és hadifogolysírok és haditemetők gondozása: 156 599/1927. BM; 4308/1928. BM,

— hősi halottak emlékének megünneplése: 1477/1928. ME,

— hősi halottak anyakönyvelése: 610/1931. ME, ad 86330/1931. BM,

— holtnak nyilvánítás (külföldi) nem anyakönyvelhető: 73119/1932.,

— hadi szolgálatkor bekövetkezett elhalálozás: 9300/1933. HM ein. 5.,

— háborúban eltűntek megkülönböztetett megjelölése: 10000/1935. IM,

— hősök emlékének megörökítése: 103498/1939. BM,

— hadifogságból hazatértek igazolása: 114054/1942. HM,

— hősi halált halt egyének megkülönböztetett megjelölése anyakönyvekben (illetve hősi halott fogalmának meghatározása): 613893/1942. HM,

— hősi és hadifogolysírok gondozása: 24000/1942. HM,

— a 743600/22 v. — 1943. HMsz. rendelet alapján évenként beszámoló jelentéseket kellett küldeni a település területén lévő hősi temetők és sírok vagy emlékművek állapotáról,

— a hadisegélyezéssel és a hadigondozással kapcsolatos kérdések szabályozása: 29000/1945. NM számú rendelet,

— a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945. március 18-i, 26. sz. rendelete a még vissza nem tért katonai és polgári személyekről,

— a szovjet katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozásáról: 1947. évi XIX. törvény,

— a háború folytán szükségessé vált, kivételes holttányilvánítási szabályok megállapítása: 12200/ 1948. (XII. 4.) Korm. sz. rend. és 46/1954. (VIII. 1.) M. T. sz. rend.

E szerint a bíróság a holttányilvánító vagy a halál tényét megállapító végzését a haláleset helye, ha pedig ez nem állapítható meg vagy külföldön van, a születési hely anyakönyvi felügyelőjének küldi meg. A végzést a Budapesti V. kér. anyakönyvi felügyelőjének kell megküldeni, ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen,

— az 1959. évi IV. törvényből: III. fejezet 23. §. Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló, bármilyen adat ismeretes volna. 24. § (1). A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. (2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja,

— a holttányilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról: 1/1960. (IV. 13.)IMsz. rend. [Benne: 21. §(2).] Ha az eltűnés vagy halál háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a bíróság a jogerős végzését hivatalból közli a honvédelmi miniszterrel, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Központjával is.

146