A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A Debreceni Kistemplom története. Közli: Radics Kálmán

fel; bele réztáblára vésett emlékiratot helyeznek; dec. 26-án fizeti ki a főbíró az óra és két új harang árát, 2985 magyar frt-ot. Az építési költség összesen mennyire rúgott, a városi számadásokból lehetetlen azt biztosan megállapítani. Úgylátszik, hogy a 14—15 ezer forintot tevő építési költség egészen kitelt Báthori Szabó Andrásék hagyományából a hívek önkéntes adományiból és a közmunkával teljesített tégla-mész- fa-befuvarozásából. Míg az építkezés tartott, 1719-től 1726-ig, az e célra gyűlt adományok végösszege 9674 forint 77 dénár; Szabó Andrásék hagyományával együtt csaknem eléri a 16 ezer forintot. A legelőkelőbb családok, Komáromi György és Diószegi Sámuel főbírók nagy adományai mellett sűrűn tűnnek elő szegény özvegyasszonyok és egyszerű pásztoremberek tíz-húszforintos ajándékai. A Tanács a könyvnyomtató Miskolczi Ferenc és Kecskeméti Barcza János szenátorokat bízta meg az építésre való felvigyázással. Vállalkozó kómívesmester Palczer, másként Burainer Boldisár, ácsmester Kuncz Kristóf, pallér Paraveczki György. Mind idegenek. Csak az asztalos és némely közönségesebb munkát végezték debreceni iparosok. A gombot Landics János, a helybeli patika provisora aranyozta meg.

Alig épült fel az új templom, a kor uralkodó barok-stilusa szerint, de leegyszerűsített díszítő formák alkalmazásával: már 1727 tavaszán (márc. 27.) tűz pusztítja el. A nyolc év előttinél is borzalmasabb ez a tűzvész, amely irtóztató szélben vágtatott keresztül a városnak részben ugyanazon uccáin, amelyek 1719-ben is leégtek, Csapó uc- cától a külső Ispotályig. Még a tűzvész esztendejében rendbe hozatják a Kistemplo- mot Palczer és Kuncz Kristóf mesterek által. A tornyot pedig 1729-ben három öllel feljebbemelik a pesti Paur János György kőmíves és Weingartner János Leopold ácsmesterek. Ekkor készül a toronybeli vigyázó-ház és a még sokak előtt ismeretes hagyma idomú bádogsisak. 462 font súlyú új gombból emelkedett ki az egyméter átmérőjű aranyozott rézcsillagot és a rézvitorlát tartó vasrúd. A vitorlán, amely még 1725-ben készült, Baranyi Mihály akkori főbíró nevének kezdőbetűit olvashatjuk; az újraöntött harangokon is Baranyi főbíró neve és a város címere. A tűzben megromlott órát Pe- tersberg Joákim bécsi órásmester javította ki 250 forintért; mutatóit Comáromi Dal- los István deákiijú aranyozta meg. A templom teljesen csak 1731-ben készült el megint. A költségeknek sem összegét, sem azt, hogy miből teljesítették, biztosan nem tudjuk. Az önkéntes adományok, a fennmaradt bejegyzések szerint nem mennek többre ezer forintnál.

Az új templom további sorsa a magyar protestáns egyházak életében nevezetes Carolina resolutio kibocsátása után (1731) a városi Tanács hatásköréből az akkor szervezett Consistorium kezébe ment át. A templomra való gondviselés még inkább az egyházi elöljáróság kötelességévé vált attólfogva, hogy Mária Therézia eltiltotta a város pénztárát a prédikátorok, professzorok fizetésétől, az ekklézsiának mindennemű segítésétől (1752).

A consistorium csináltat 1758-ban közadakozásból gyűlt 400 forintért karzatot a Kistemplomban, a gyermekek és mesterlegények számára. A karzati székek is a céhek költségén készültek, amint ezt egy későbbi kimutatásból látjuk.

Alig negyvenéves még a Kistemplom, máris nagy és költséges igazításra szorul. 1766 májusában a boltozata megreped; egyik kőlába, közel a katedrához, meghasadozott. Azt a négy kőmívest, akik életük kockáztatásával raktak új fundamentumot a kőláb alá, 18 darab császári arannyal jutalmazta meg a consistorium. Majd 1767-68- ban Osvald György tokaji ácsmester az elnyűtt templomfedelet renoválja; megfejérít- tetik a falakat; mindent közadakozásból fizetnek. Mégis a túlbuzgó váradi püspök, valakitől félrevezetve, ráveszi Bihar vármegye közgyűlését, a debreceni követek felszó137