A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi csárda és jeles vendégei
sége kitelt 763 magyar forintból. A hivatalos jelentés szerint öt megvasalt ablaka, három ajtaja volt; padlása gyalult deszka. Az építtető csináltatott két nyoszolyátis a vendégek számára, két űj kemencét, két űj asztalt és három lócát. A rajta dolgozó ácsok, napszámosok, nádkötők tizenöt hét alatt, amíg az építés tartott, megettek a város költségére 145 kenyeret, 265 font húst, früstökre 2frt 70 pénz áru hagymát, négy véka kását, és megittak a város hordójából 165 icce bort. Ezért a munkabérért megjavították az ócska korcsmaházat is.9 Majd 1763-ban, Szabó János csaplárságában felvett leltár igen szegényes berendezést mutat; öt csap, egy csapfúró, egy hévér, két kármentő, egy borhordó kárt, két borhordó nagy kancsó, egy új icce, egy-egy meszely poltrás és tízpénzes, egy rossz bormérőszék, egy pályinkaméró poltrás, négy nagy asztal, négy hosszúszék, hat karszék, öt zöld szék, hét nyoszolya és négy fogas. 1776-ban külön „zsidóház”, azaz szoba is volt berendezve az átutazó hithű zsidók számára, melynek előbb kéményét javították, majd bizonyára a nagy forgalomra való tekintettel egy szo- bábal és egy kamrával megtoldották. Az 1777-ben kötött szerződés már így foglalja össze a csárda bérletére vonatkozó tudnivalókat. „Mi N.N. Szabad és királyi Debrec- zen Városa Bírája, Polgár Mestere, Tanácsa, és communitása adgyuk tudtokra mindenkinek a’ kiknek illik ezen Levelünknek rendiben: Hogy az Nagyhortobágyi Vendégfogadót az ott lévő Hídvámmal edgyütt adtuk árendába licitáló szerént jövő 1777. 1778. és 1779-dig esztendőre Szentpéteri András cívisünknek 1318, azaz Ezerháromszáz tizen nyólcz Rhénes Forint Summában Esztendőnként.”10 A megállapodás sokrétűen rögzíti a város jogait a bérbeadott vendégfogadóval kapcsolatosan, s egyben kikötötte a saját jogát is, mely szerint emberei díjtalanul kaphatnak szállást, s a debrecenieknek a hídon áthaladás alkalmával nem kellett vámot fizetni. Külön érdekesség az, hogy a 6. pontban a híd épségben tartását külön figyelmébe ajánlja a bérlőnek, s hogy cselédjei nehogy a híd fa részeit eltüzeljék arra utal, hogy itt még a mostani kőből épített híd helyén fahíd állott. A fentiekhez hasonló megállapodást kötött a város a kialakult szokásnak megfelelően árverésen, mind a tizenhat vendégfogadójára.11 1. Sámsoni fogadó Megyesi Károly 555 Rft 471 Rft 2. Kóser bormérés Kain Jakob 195 Rft 190 Rft 3. Csukás csapszék Nagy András 96 Rft 107 Rft 4. Savós kút Kállay János 171 Rft 191 Rft 5. Halápi csárda Kállay János 92 Rft 132 Rft 6. Ludas csapszék Kémeri János 169 Rft 205 Rft 7. Barak csapszék Nagy András 149 Rft 101 Rft 8. Fehér ló Víg András 402 Rft 456 Rft 9. Nyúlás Komáromi István 562 Rft 822 Rft 10. Látó telek Csáti Sámuel 414 Rft 443 Rft 11. Elep Kémeri János 651 Rft 500 Rft 12. Hortobágy Fodor Mihály 1056 Rft 1318 Rft 13. Szeles Szónyi Pál 39 Rft 21 Rft 9 Zoltai Lajos: Mikor keletkeztek... i. m. 274. o. 10 HBMLIV. A. 1011/m — 203/1777. Debrecen Város Tanácsa a királyi kisebb haszonvételek hasznosítása során árveréssel bérbe adja a hortobágyi vendégfogadót. 11 HBML IV.A.1011/m — 203/1777. Debrecen 1776. szept. 26-án kelt Licitatio. 119
