A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara érdekvédelmi tevékenységének néhány kérdése 1934-1940
Folyósított kölcsön 524 iparosnak 30 715 P 216 kereskedőnek 13 515 P együtt 740 kölcsönkérónek 44 230 P A kereskedelemügyi miniszter 1935-ben további 100 ezer P-vel 400 ezer P-re emelte fel az állami hozzájárulást, mely a városok és községek hozzájárulásával az akció hitelkeretét 800 ezer P-re növelte és lehetővé tette, hogy az akcióba 5—10 ezer lakosú, esetleg kivételesen kisebb községeket is bevonjanak. A kölcsönakció állása 1935. június 30-án: A hitelalaphoz megállapított állami és községi hozzájárulás 75 450 P., ténylegesen befizetve 71 130 P. Folyósított kölcsön 795 iparosnak 53 835 P 357 kereskedőnek 24 079 P együtt 1151 kölcsönkérónek 77 914 P Zelinger alelnök rámutatott arra, hogy a takarékpénztári igazgatók kissé szigorúan bántak ezekkel a pénzekkel. A véleményező bizottság enyhíteni törekedett a szigorúságot, hangoztatva az iparosok és kereskedők rendkívül nehéz helyzetét.19 Az Iparügyi Minisztériumban 1935. dec. 10-én tartott értekezleten a debreceni kamara vezetői javasolták, hogy a kézművesipari hitelkeretet az OTI tartaléktőkéjéből kölcsönzött összeggel bővítsék. Ezt a hitelt kellő fedezettel rendelkező iparosok kapnák. Ez az előterjesztés kedvező visszhangra talált,20 azonban döntés még nem született. A kézművesipari hitelkeret bővítése érdekében Bács-Bodrog vármegye kérte a kormánytól, hogy az OTI tartaléktőkéiből évi 4%-os kamatra hosszúlejáratú kisipari kölcsönt adjon „a lerongyolódott ipari műhelyek felszerelésére, a magas kamatú adósságaik rendezésére, valamint építkezések céljaira.” Bihar vármegye és Debrecen város véleményt kért a debreceni kamarától. A kamara elnöksége a határozat támogatását javasolta. Rá kell azonban arra is mutatni, hogy a kérelem teljesítése megoldaná a kisipari hitel decentralizációját is. A kisiparosok hitelszükségletét szolgáló összegekből a vidéki pénzintézeteknél nyitnának hitelkeretet a kisiparosság részére oly módon, mint a kiskereskedők részére még 1930-ban indított kiskereskedői hitelakciónál. Az 1935. dec. 19-i közgyűlés az iparügyi és a pénzügyminiszterhez a kisipari hitel decentralizációjának megoldása érdekében felterjesztés küldését határozta el.21 A kisipari és kiskereskedelmi hitelakcióba 1939. febr. 19-én Sarkad községet is bevonták. 1939. június 30-án a hitelalapra kiutalt állami hozzájárulás 50 785 P., városi és községi hozzájárulás 42 820 P., összesen 93 605 P. Kölcsönt kapott 1542 iparos 141 998 P 662 kereskedő 52 021 P együtt: 2204 főnek 194 012 P. 19 Uo. 15/1935. 20 Uo. 57/1935. 21 Uo. 74/1935. 109
