A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Balogh István: A magisztrátus tisztújítása Debrecenben (1715-1762)

Afelől meg aligha lehetünk kétségben, hogy a központi kormányszékek beavatkozásától félő, az autonómia látható jeleként mindvégig nagy gonddal őrzött libera electiót(a kormányzat szempontjából jobban ellenőrizhető szenátus tagjainak szabad választását) mindkét testület — legalább látszat szerint — gondosan igyekezett fenntartani. Emiatt is fontos volt a választási liturgia mint hivatkozási alap pontos megtartása.

Arra nincs bizonyítékunk, hogy a közölt fogalmazványt végleges formában elfogadták volna, de azt tudjuk, hogy a későbbiekben ezt a rendet tartották meg 1785-ig.12 Ámbár az irat keltezetlen, a felsoroltak alapján nem lehet kétséges, hogy az összeállítása még 1716 vége előtt megtörtént.13

12 A XVIII. század folyamán a tanáccsal szemben a kommunitás súlya tovább csökkent. Az 1755-i tiszt- újításról tudjuk, hogy a tanács a kommunitást, az pedig a tanácsot választotta. Lényegében véve a két testület közös együttműködéssel önmagát egészítette ki, a libera electio ilyen formán csupán jogi fikció lett, az államhatalom beavatkozása ellenében.

A város történetének első feldolgozója, Szűcs István részletesebb bizonyítékok nélkül ezért állíthatta, hogy a kommunitásnak semmi önállósága nem volt, a főbíró tudta nélkül még össze sem ülhetett és határozatait jóváhagyás s megerősítés végett a tanácsnak be kellett mutatni. Ezt a sommás megállapítást a XVIII. századi adatok nem igazolják. Szűcs István: Szabad királyi Debrecen története. Db. 1871.869. old. — A kéziraton számos betoldás, kiegészítés látható. Ezeket eltérő szedéssel érzékeltettük. A zárójelbe tett számok, (pl. 6), a kézirat oldalszámát jelentik.

10