A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Kronológia - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája V. 1848-1849
január 7. Kossuth Lajos déli 1 órakor megérkezett Debrecenbe. A Piacz utcai kapus az eseményt így jegyezte be 2265-ös sorszám alatt a kapunaplóba: „Kossuth magyarok Mózessé”. A Honvédelmi Bizottmány elnökének hivatalát és lakását a városházán rendezték be. Itt helyezték el a koronát is a titkos levéltár helyiségében. Madarász László rendőrminiszter is a városba érkezett. Lezáratta a város kapuit, ezután csak útlevéllel, külön engedéllyel lehetett ki-bejárni. Madarász hivatala a Kis Orbán-féle házban (ma: Kossuth u. 2.) volt; ugyanitt kapott helyet az állami fiók- fegyvergyár is. Az országos rendőri és postahivatal a Komáromi-házban (ma: Kossuth u. 12—14.) rendezkedett be. január 8. Debrecenbe érkezett Jókai Mór és felesége, valamint báró Perényi Zsigmond a felsőház alelnöke. A képviselőház megtartotta első zárt ülését Debrecenben, a Kollégium oratóriumában. Kossuth Lajos az Andaházi Szilágyi-ház (ma: Vörös Hadsereg u. 31.) erkélyéről beszédet mondott a debreceni néphez. Több ezer fős tömeg hallgatta a lelkesítő szónoklatot. Január 9. A képviselőház megtartotta első nyilvános ülését Debrecenben. Kossuth Lajos bejelentette, hogy ha az ellenség átlépi a Tisza vonalát, a kormány általános népfelkelést hirdet. A képviselőház engedélyezte a 6 és 12 krajcáros ezüstpénzek és a 30 valamint 15 krajcáros kincstári utalványok forgalombahozatalát. január 10. Petőfi Sándor az Alföldi Hírlapban megjelent írásával igyekezett lelket önteni a Buda eleste miatt csüggedőkbe. Kossuth Lajos felszólította az engedély nélkül Debrecenben tartózkodó tiszteket a város elhagyására. Debrecenbe érkezett Vetter Antal helyettes hadügyminiszter. A minisztérium ezután kezdte meg működését a Beck-féle házban (ma: Vörös Hadsereg u. 18.). A debreceni honvédelmi bizottmány beszüntette működését. Az Alföldi Hírlap munkatársa felháborodva írja, hogy a helybeli polgárok a lakószoba bérét „felette felcsigázzák”, a „vendégfogadósok méreg-drágán rossz kosztot adnak”. január 12. Kossuth Lajos rendeletet adott ki — többek között — a hajdú kerületnek, Debrecen városának a népfelkelés megszervezésére. január 13. Megkezdte működését az állami banknyomda a református Kollégium egyik földszinti termében. január 14. Megjelent Debrecenben a Közlöny c. újság, amely a kormány hivatalos lapja volt. 101
