A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
1848-1849 - Bényei Miklós: Könyves Tóth Mihály pályája 1849-ig
kormány törekvéseit, kitartásra buzdította a népet. Március 15-én hatásos prédikációt tartott a polgári forradalom évfordulóján rendezett nagytemplomi ünnepélyen: „ha a nagy tömegbó'l lett volna valaki — jegyezte meg a hivatalos lap, a Közlöny tudósítója —, kit ügyünk szentsége annak védelmére, ’s az osztrák vérhad letiprására azelőtt nem serkentett, e’ beszéd hallatára bizonyosan mint töredelmes bűnbánó tért magához, ’s felaczélzotta akaratát szembeszállani bárkivel, ki mint ellenség közelít • felénk”.73 A függetlenségi nyilatkozat elfogadásának másnapján, április 15-én, amikor Debrecen népe fáklyászenével köszöntötte a kormányzó elnököt, ismét Könyves Tóth Mihály beszélt. „Élmondá [...], hogy e’ nemzetnek bizodalma, reménye, hite, egy férfiúban összpontosul ’s ez a’ férfi Kossuth Lajos.. ,”74 Április 29-én népgyűlésen magyarázta a trónfosztás dokumentumát,75 majd — a szabadságharc idejéből ismert utolsó beszédében — pünkösd hétfőjén (május 27-én) az orosz betörés várható veszélyeit ecsetelte sötét színekkel.76 Miután a debreceni csata augusztus 2-án elveszett és az orosz csapatok nyomában a városba érkezett a királyi biztos, Zichy Ferenc gróf, pár nap múlva, 1849. augusztus 7-én letartóztatták Könyves Tóth Mihályt is.77 Az osztrák bíróság november 30-án -— éppen 40. születésnapján — mint lázítót és ellenszegülőt kötél általi halálra ítélte, de ezt kegyelemből 20 évi várfogságra változtatta.78 Ezzel a debreceni lelkipásztor életének egy új szakasza kezdődött. Könyves Tóth Mihály 1849 nehéz hónapjaiban, diadalmas és kudarcokkal teli napjaiban valóban ott állt Kossuth Lajos, vagy inkább a kossuthi eszme, a függetlenség, a szabadságharc ügye mellett. Noha a szó szoros értelmében nem lehetett „Kossuth papja”, mivel a politikus evangélikus vallású volt, a megtisztelő megnevezés megillette. Mint ahogy megilleti a hely bronzba öntött alakját is a debreceni Kossuth szobor talapzatán.79 "... Taking his Clerical Mission as Age Demands..." The Career of Mihály Könyves Tóth until 1849 Miklós Bényei Mihály Könyves Tóth (1809-1895), Calvinist pastor in Debrecen, was one of the clergymen who in 1848-49 supported the formation of bourgeois society and national freedom not only with their sermons but took part directly in armed fights. This study outlines the course of his life and development of philosophy up to this time. His attitudes were shaped by his family living in Debrecen, his school studies and his readings. Following his journey abroad he was assigned to be a pastor of infirmary in 1836, then pastor of the Great Calvinist Church in 1842. He was a popular preacher, effectual representative of the new theological trend, the so-called sentimental rationalism. His ideal of life was the busy, educated, family-loving, sparing and pious burgher. He was a sympathizer of the views of noble reformers, the liberals and also became familiar with the early socialists’ ideas in the middle of the 40ies. He greeted the news of the revolution in 1848 with pleasure and in the national and bourgeois achievements he saw the victory of liberal policy, i.e. liberty, equality and fraternity. He became an enthusiastic propagator of defensive fights and, for a period, field-pastor of the civic 73 Közlöny, 1849. márc. 17. 191. old. Az ünnepélyről beszámolt az Alföldi Hírlap is: 1849. márc. 18. 86. old. 74 Közlöny, 1849. ápr. 17.298. old., 1. még: AH, 1849. ápr. 17. 119. old. 75 Közlöny, 1849. máj. 1. 343.; Kónya József: Kossuth és Debrecen. = A szabadságharc fővárosa Debrecen. Db. 1948. 499. old. 76 Közlöny, 1849. máj. 30. 443. old; AH, 1849. máj. 31. 168. old. 77 Békés 1.: i. m. II. 30. old.; Varga Z.: Szoboszlai.. . i. m. 314. old.; AndicsErzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848—49-ben. 3. köt. Bp. 1965. 379. old. 78 Önéletrajza, 1936. jan. 5. 4. old. 79 A szobor keletkezéséről: Könyves Tóth Kálmán: Kossuth Debrecenben és a szobor története. Db. 1913. 17. old. 57
