A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

1848-1849 - Balogh István: A polgári jogegyenlőség kérdései Debrecenben (1843-1849)

előbbinél magasabb volt. Az utcánkénti összeírás alapján 2613-an kapták meg a sza­vazati jogot.33 Az országgyűlési képviselő választói névjegyzékből tudjuk, hogy a cenzus szerint mintegy 300 külvárosi lakos kapott választói jogot, elvétve akadtak olyanok is, akik korábban polgárok voltak, de nem volt belvárosi telkük.34 Amint az előzőekben említettük, az 1848. március 1-jén tartott ülésen felmerült a polgárjog kiszélesítése kapcsán a városi haszonvételekben részesülők körének tágí­tása, ami Debrecenben a külvárosi lakótelkeknek a belvárosiakkal egyenlővé tételével járt volna. A belvárosi lakótelkek száma 1848-ban 2684, a külvárosiaké 940 volt.35 A belvárosi lakótelkek tulajdonosait a lakótelek nagyságával arányban álló (8 □ -öl lakótelek után 300 □ -öl) határbeli szántóföld járandóság illette meg (ház után való föld). Kizárólag ezek válthattak a zálogos pusztákon 1818 óta tanya vagy béres földet és kaszálót. A külvárosi telkek tulajdonosait a határbeli haszonvételekbő csupán a belső legelőn az ingyen legeltetés illette meg, esetleg a hétévente megismételt dinnye, kukorica vagy árpaföldek osztásakor kaphattak kisebb parcellákat pénzért. A város vezetőit a kérdés 1848 áprilisa óta — az új törvény szerinti tisztújítás megejtése előtt — már foglalkoztatta. A város tulajdonában lévő — nagyrészt lege­lőnek használt — Pallag puszta újbóli felosztása és szántóművelés alá fogása során Német János Cegléd utcai lakos beadványban kérte a magisztrátust, hogy az új osztás révén olyanok is kapjanak hat nyilasnál (28 k. holdnál) nem többet, akik polgárok, de házuk nincs, adót fizetők és szekerezéssel foglalkoznak, — „a várost 5-6 lóval szolgálják”. A határozat: „a városban eddig gyakorlatban volt földbirtokolhatási rendszer megváltoztatását vonná maga után” — ezért az addigi használati módszer mellett maradnak. A külvárosi lakosok részéről azonban nagy lehetett a nyomás, mert még a régi vezetőség kényszerült foglalkozni azok igényével a polgári haszonvételekben való részesülésre, őket is háztulajdonosokká tenni. „Ekként azok a házbirtoki képessé- gökhöz képpest, a törvény engedte jogok élvezetéhez bocsájtassanak.” A határozat szerint a jelenlegi külvárosi telkek birtokosai az eddig a város tulaj­donát képező telkeikért fizetett bért (évi 2 frt.) tőkésítve, 33 p. forintért megválthat­ják. A sajátjukká vált telkek a belvárosiakkal egyenlők lesznek és amíg el nem adják, s részükre „a ház után való földek vehetése is megengedtetve leend”.36 Az újonnan megválasztott képviselőtestület az események következtében fokozatosan radikali- zálódó közhangulat és a lakosok szélesebb rétegeire nehezedő terhek (nemzetőri szol­gálat, majd önkéntesek toborzása) méltányosabb megosztása miatt, határozott és gyökeres változtatásra szánta el magát. Augusztus 5-i képviselőtestületi ülésben tár­33 Uo. II. k. 480. old.—A választás lebonyolítására létrehozottközponti választmány a város lakossá­gát 48 566 lélekben határozta meg. Korábban az adókönyvekre, egykorú statisztikákra és Szabó István számításaira támaszkodva 27 000—27 500 főre tettem. Kováts Zoltán pontosabb történeti­statisztikai módszerrel— a közp. választmány által adott számadat ismerete nélkül—, 48—51 ezer­ben határozta meg a valószínű lélekszámot. Uo. II. k. 45. old., A szabadságharc fővárosa, Debre­cen i. m. 20. old. 34 Egy korábban megjelent közlésben az országgyűlési képviselő választásra jogosultak számát 2323-ban, illetve 2332-ben adtam meg. Az eltérés okára nem találtam adatot. Utólag került a ke­zembe a képviselő választásra jogosultak utcánkénti összeírása. Ebben 2613 fő van feltüntetve. Ez alapján a férfi lakosság kb. 10,4%-a lehetett választó. Debrecen tört. 2. k. i. m. 484. old.; HBML IV. B. 1103. 1. cs. 1848. jún. 1—4. (keltezve és kelet nélkül). O. gy. választók összeírása. 35 A szabadságharc fővárosa, Debrecen. (Szerk. Szabó István.) Db. 1948. 11. old. HBML. IV. B. 1103. 1. cs. 1848. jún. 1—4. Pontos számukat azért nem lehet megállapítani, mert a Piac utcai kül­városi háztulajdonosok külön nincsenek feltüntetve. 36 Uo. IV. A. 1011/a. 118. k. 324. p. 738. sz. 1848. ápr. 10. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom