A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Debreczen sz. kir. város czímere. Közli: Radics Kálmán
nyék ispotálya részére lefoglalhassa. Végül pedig a város „régtől fogva” használt czí- merét megerősíti és kibővíti, amint következik: „Mivelhogy kegyelmesen úgy értettük meg, hogy Debreczen város polgárai, régtől fogva, mai időkig, városuk czímereként egyenesen fennálló égszínkék paizst használtak, melynek alján három csúcsú alakban felemelkedett zöld mezőben fehér fodorított gyapjas húsvéti bárány, szétterjesztett lábakkal a paizs jobb oldala felé előlépőhöz hasonló lévén (dispositis pedibus in dextrum scuti latus progredienti similis), testének egész súlyával három lábra támaszkodva fennállva s első jobb lábát felemelve és meggörbítve, mintegy vállai felett fehér kereszttel csíkozott lefüggő és kiterjesztett veres lobogóval ékesített aranyszínű kereszt rúdját tartja és hátra fordított fejével a zászlót szemlélni látszik: mi bőséges kegyelmünkből azon czímert következő módon kívánjuk bővíteni, és díszesíteni, tudniillik, hogy maga a bárány a halom felibe két kinyitott könyvön álljon. A paizs felett pedig királyi koronával ékesített likacsos vagy nyílt sisak emelked- jék ki,és a koronán egy természetes féniksz madár kiterjesztett szárnyakkal, felemelt fővel, tátott szájjal, mellén zöldelő borostyán koszorúval ékesítve, s jó illatú fákból, szárnyaival tüzet gerjesztve láttassák magát perzselni. A sisak tetejéről pedig egyfelől veres és fehér, másfelől arany és égszínkék rojtok és foszlányok, a paizs szélén lefolyva és azt ékesítve, ahoz szorosan illesztve legyenek.6 Meglepő, hogy Rudolf emez oklevele szerint a debreczeni polgárok által használt régi czímer báránya is nem balra, de a paizs jobb oldala felé lépve ábrázoltatott. Az a megfejthetetlen kérdés merül tehát fel: vájjon czímerbővítést kérő Wiczmándi uraimék adták-é tévesen elő Pilsenben az ősi czímerben lévő bárány állását; avagy az 1600 előttről fenmaradt s a fentebb idézett ábrázolások hibásak-é? Egyébiránt nem oly jellemző, jobbra vagy balra áll-é7 czímerünkben a bárány s ez a czímer eredetének meghatározásánál sem bír döntő súlylyal. Leopold czímerlevele I. Leopold császár és király, mielőtt Debreczen a magyar koronához visszacsatol- tatott volna, 1689 október 14-én Bécsben, Bartha Boldizsár bíró, Pósalaky János, Ve- csey Péter és Sárándy Dániel tanácsbeliek esedezése következtében „szabadalmas királyi mezőváros Debreczen polgárai részére átírta és megerősítette8 Rudolf király fentebb ismertetett czímerbővítő oklevelét s mindazon szabadalmakat, jogokat, mentességeket és kiváltságokat, amelyek Debreczennek Zsigmond, Mátyás, Uhlászló, II. Lajos királyok, Hunyadi János és Szapolyai János által adattak. Ilymódon akarta Leopold enyhíteni a debreczeniek emberi fogalmat felülhaladó szenvedéseit s meghálálni sok- rendbeli hasznos közszolgálataikat. Négy év múlva I. Leopold ismét szabad királyi város rangjára emelte Debreczent s egyidejűleg kibővítette czímerét is. A Rudolf által két kinyitott könyvvel, sisakkal, fénikszmadárral, sisaktartóval ékesített czímerhez most zöldelő pálmafa és ragyogó nap járúlt. Az 1693. ápril 11-én Dobozy István, Pósalaky János hites jegyző és Kornál romy György által tolmácsolt esedezésre Bécsben kiállított diploma imígy írja le Debreczen város emez új, mostan is használt czímerét: „Egyenesen fennálló égszínkék hadi paizs, melynek alján három csúcsú halom 6 Nagyobb részben Sziics István után közölve. Az eredeti latin oklevél a városi magán levéltár nagyobb rendű okmánygyűjteményében 99. sz. a. 7 Bárczay O. A Heraldika kézikönyve 294.1. 8 Városi magánlevéltár. Nagyobb rendű okmánygyűjtemény 127. sz. a. 183
