A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Tanulmányok - Gazdag István: Két forradalom új forrás tükrében
re és a fontosabb teendők gyorsabb lebonyolítása végett bővítsék ki, a párttagok minden árnyalatából, hogy minden tetterős munkás és gyakorlati képességgel bíró egyéneket a párt munkájának közreműködésére megnyerhessünk..Beválasztásra kerültek : Török Gábor, Rompa Imre, Tóth János, Veres Bálint, Köszörűs Gábor, Kovács Lajos, dr. Burger Menyhért, Szabó Sándor, Kovács János, Fejszés Imre, Veres János, Goldstein Sámuel, Magyar Lajos, Kovács Gábor, Szabó Lajos, Kovács Ferenc, Kiss Gábor, Kálmánczhelyi Lajos és Szmuk Gábor. A Munkástanács körét november 28-án tovább bővítették, beválasztásra kerültek: ifj. Lada János, Kéki Lajos, Oláh Ferenc, Kovács Sándor, Balogh Gergely és Nagy Imre. Bővítették és erősítették a pártvezetőséget is, beválasztották a pártvezetőségbe ifj. Lada Jánost és Kéki Lajost „... az adminisztráció és pártszervezés munkájának ...” végzésére; Nagy Imrét háznagynak, Köszörűs Gábort gazdasági vezetőnek. November végére Hajdúböszörmény politikai életét egy jól kiépített szociáldemokrata pártszervezet, vagy legalábbis kibővített pártvezetőség szervezte és irányította. Az SZDP hivatalos álláspontját a fővárosi és a debreceni pártszervezetek révén ismerhették meg a hajdúböszörményiek. A november 10-én újra alakult pártszervezetet elsőnek a debreceni párttitkárság üdvözölte és a sorra következő népgyűlésen előadóval képviseltette magát. A november 20-án megtartott Munkástanácsülés határozatban mondta ki: „... sürgősnek mondatott ki a párt adminisztrációjának alapos megszervezése”. Rubinstein Samu titkár kapott megbízást, hogy „... sürgősen lépjen érintkezésbe a debreceni párttitkársággal, és onnan kérjen egy alapos ismeretséggel és tapasztalattal bíró szervező erőt, miután a budapesti központi vezetőség többszöri sürgető megkeresésünkre nagy elfoglaltságára való tekintettel, eddig még nem intézkedett”. Két megjegyzés kívánkozik ehhez az idézethez. Az SZDP országos hálózata, szervezete az események sodrása következtében elbizonytalanodott, a vidéki szervezetek magukra maradtak, a megyei pártvezetőségek önállósága megnőtt. A debreceni párttitkárság közvetlen befolyást gyakorolt a hajdúböszörményi pártéletre. A Munkástanács november 12-i ülésén került sor a pártvezetőség újraválasztására. A debreceni párttitkárság küldötte Nagy Lajos irányította az előkészületeket és az ülésen indokolta a választás szükségességét: „... Hajdúböszörményben egy több ezer taggal bíró szociáldemokrata párt szerveztetett... ennek a hatalmas pártnak vezetéséről szakszerűen...” kell gondoskodni.6 A Munkástanács elnöknek Oláh Ferencet jelölte. A 34 éves lakatos mester gyakorlatlanságára és az óriási felelősségre hivatkozva nem fogadta el a megbízást. így került az elnöki pozícióba a 26 éves tanító, ifj. Lada János „.. .akit a nép eddigi működéséért oly hirtelen megszeretett... ”. A vezetőség további tagjai: alelnök — Oláh Ferenc, ügyvivő titkár — Szabó Antal, politikai titkár — Rubinstein Samu, jegyző — Erdős Antal, jogtanácsos — dr. Burger Menyhért, pénztárnok — Szabó Gábor, alpénztárnok —ifj. Köszörűs Gábor, választmányi tagok: ifj. K. Tóth János földműves, Szmuk Gábor nyomdász, Kovács Gábor cipész, Fazekas Gábor földműves, Kovács Sándor géplakatos, Vedres József kőműves, Magyar Lajos ács, ellenőrző bizottsági tagok: Veres Bálint, Goldstein Sámuel konyhakertész, Nagy István földműves. A pártvezetőség a demokrácia elveit szem előtt tartva a Munkástanács javaslatát jóváhagyásra a tagságot reprezentáló nagygyűlés elé terjesztette, „...amelyet a párt 6 Nincs más forrásunk a taglétszámra vonatkozóan. Az irreálisnak tűnő számot esetleg a szak- szervezeti csoportok belépése valószínűsíti. A Nagy Lajos által említett taglétszámot túlzottnak tartom. A debreceni kiküldött Nagy Lajos a debreceni szociáldemokraták balszárnyához tartozott. 140
